STYX: Pieces of Eight

Az amerikai progresszív rock zenét játszó Styx-nek sorra jelentek meg Grand Illusion című nagy sikerű lemezének logikus folytatásai, elsőként 1978-ban a Pieces of Eight. Az album megint koncepciólemez volt, akárcsak a Grand Illusion és a The Serpent is Rising. Maga a hangzás az előző lemezre emlékeztet, bár bizonyos pontokon érezhetően visszanyúltak a korábbi, progresszív időszakba, ugyan úgy, ahogy a Crystal Ball is tartalmazott egy apró visszatekintést az Equinox előtti időkre. Az albumon található tíz dal gyakorlatilag hibátlan. Több zenekedvelő szerint ez az együttes legjobb albuma. Az albumon helyet kapott két instrumentális szerzemény, melyek közül az egyik („Message”) DeYoung szintetizátorvarázslata, a második azonban egy titkos Styx favorit, az „Aku Aku”. Az egyszerű kis dalocska, ami lezárja az albumot, egy zenei utazás az égbe – ezt mindenkinek be kell látnia. Két dalt James Young énekel, ezek pedig az album leghúzósabb témái. Dennis DeYoung hármasa („I’m O.K” – „Queen of Spades” – „Pieces of Eight”) inkább a drámaiságra helyezi a hangsúlyt, míg Tommy hármasa („Sing for the Day” – „Blue Collar Man” – „Renegade”) ismét a hard rock gyöngyszeme, kivéve az elsőt, ami egy kedves kis játék. Mindhárom dal megjelent kislemezen, és igen előkelő helyre kerültek. Ha csak ezt nézzük, akkor az album egyértelműen Tommy lemeze, hiszen DeYoung egyetlen szerzeménye sem lett sláger, ellenben mind favorit a rajongók körében. A Pieces of Eight szintén a hatodik lett, akárcsak a Grand Illusion, az együttes pedig feljebb lépett egy lépcsőfokot. (forrás: hardrock.hu)

Tracklista:

1. Great White Hope
2. I'm O.K.
3. Sing for the Day
4. The Message
5. Lords of the Ring
6. Blue Collar Man (Long Nights)
7. Queen of Spades
8. Renegade
9. Pieces of Eight
10. Aku-Aku (instrumental)

Videó ajánló: Styx: Aku-Aku

Katalógusunkban