Az Idegen Nyelvi Gyűjtemény német nyelvű könyvújdonságaiból ajánljuk

Birgit Brandenburg: Hundertwasser für Kinder
A Verlag an der Ruhr ötletes, innovatív könyvei az iskolai, óvodai munkát, az ifjúsági ellátást, az idősek gondozását segítik. A jól szerkesztett munkalapok, gyakorlat orientált feladatok, tananyagok a németül tanuló gyerekeknek is érdekesek, jól használhatók a nyelvórákon.
Ez a kiadvány az osztrák építész, festő és filozófus Friedrich Hundertwasser világát hozza közel a gyerekekhez.

 
Robert Hültner: Am Ende des Tages
A müncheni Robert Hültner a történelmi bűnügyi regény új változatát hozta létre, amit akár „weimari krimik”-nek is nevezhetnénk. Regényei Paul Kajetan nyomozó főszereplésével 1919 és 1928 között játszódnak Münchenben és az Alpok felső-bajorországi nyúlványain. A korszak a weimari köztársaság időszaka, a háttér zavaros, politikai machinációk, Hitler és a nácizmus megjelenése jellemzik az időszakot, a weimari köztársaság sorfordító korszakát.
Egy tántoríthatatlan, csak a saját belső iránytűjét követő bűnügyi szakember ilyen időkben nem tud karriert csinálni. Így az ambiciózus Kajetan felügyelőből, már a sorozat első darabjában vidékre száműzött, soha be nem fogadott idegen lesz. Majd a rendőri szervezet és a politika – történelmileg hiteles – összefonódása Kajetan elbocsátásához vezet.
A felügyelő az Inspektor Kajetan kehrt zurück című ötödik kötetben a hegyeken keresztül próbál elmenekülni a müncheni vészbíróság ítélete elől.
Az Am Ende des Tages a sorozat hatodik, eddigi utolsó darabja. A rendőrség kötelékéből elbocsátott Kajetán felügyelő visszatér Münchenbe, ellenségei meghaltak, szeretne újra belépni a rendőrséghez. Az új rendőri vezetés fel is venné, de addig is, amíg ez lehetséges lesz, segítenie kell egy zsidó ügyvéd ügyfelének, egy földművesnek, aki már tizedik éve ül börtönben, mert állítólag lelőtte a feleségét. Az ügyvéd kétségeit Kajetan felügyelő is osztja, hamarosan több ellentmondást tárnak fel. Közben az Alpokban lezuhan egy repülőgép...
A cselekmény izgalmas, jól felépített,  fordulatos. Az átalakulás viharos éveinek tényszerű ábrázolása mesteri. Erősen hat ránk Hültnernek az élőbeszédből ellesett elbeszélésmódja, ami rendkívül élénkké, hitelessé teszi a párbeszédeket.
Robert Hültner 1950-ben született a bajorországi Inzellben. Nyomdai betűszedést tanult, majd elvégezte a Müncheni Filmfőiskolát. Először rendezőasszisztens, majd rendező lett. Dokumentum- és rövidfilmek fűződnek nevéhez, de filmrestaurátorként is ismert. Vándorfilmszínházat is igazgatott. Írt drámákat, hangjátékokat, forgatókönyveket.
Első regénye az 1993-ban megjelent "Walching" volt, amelyben megalkotta és bemutatta Kajetán felügyelőt. Hültner számos irodalmi díj kitüntetettje, kétszer kapta meg a német Krimi-díjat és a tekintélyes Glauser díjat is elnyerte.
Eddig tizenegy bűnügyi és történelmi regénye jelent meg. Münchenben és a dél-franciaországi Cevennesben él.


Die Brüder Grimm : Pioniere deutscher Sprachkultur des 21. Jahrhunderts
Jacob és Wilhelm Grimm, azaz a Grimm-testvérek nemcsak a legnagyobb és talán leghíresebb mesemondók, hanem a német nyelv legnagyobb kutatói is voltak.
A XVIII. század végére India gyarmatosításával kapcsolatban megkezdődtek az ind nyelvek, nevezetesen a szanszkrit vizsgálata. Ekkor a kutatóknak feltűnt, hogy mind a hangrendszer, mind az alaktan, és különösen a szókincs terén meglepő hasonlóságok mutatkoznak a szanszkrit, az ógörög, a latin és sok ma is beszélt germán és szláv nyelvek között. A szisztematikus nyelvhasonlítás, a rokonítás aprólékosan, tudományos keretek között folyt. Az összehasonlító nyelvészek kezdettől fogva ábrándoztak olyan törvényekről, képletekről, mint például a matematikában Püthagorasz tétele. Jacob Grimmnek sikerült először olyan hangtani törvényszerűséget felfedeznie, amely az egész indoeurópai nyelvcsaládot érinti, és ráadásul roppant tetszetős, áttekinthető és meggyőző képletté lehet alakítani. Grimm a német nyelv mellett a többi germán nyelvet (hollandot, angolt, dánt, svédet stb.) tanulmányozva rájött, hogy ezeknek a nyelveknek a hangrendszerének a változása igen erős tendenciát mutat. Csak elnagyoltan egyetlen tendencia: az ősi indogermán b, d és g zöngés hangok a modern nyelvekben p, t és k zöngétlen hangokká fejlődtek. A hangrendszernek ezt a tendenciaszerű változását, hangeltolódását ma is Grimm-törvénynek hívják.
A Grimm testvérek legnagyobb vállalkozása a Német szótár (Deutsches Wörterbuch) szerkesztésének elindítása volt. Az első kötet 1852-ben jelent meg. A két testvér életében (Wilhelm bátyja előtt 4 évvel, 1859-ben halt meg) csak négy kötet látott napvilágot, és így az E betűig jutottak csak el. A monumentális szótársorozat utolsó, 32. kötete az első kötet megjelenését követően 108 évvel később, 1960-ban hagyta el a nyomdát. A németek számára olyan fontos volt a szótár, hogy még a hidegháborús időkben is a keleti és a nyugati országrész együttműködésével készült és fejezték be. A XIX. század közepén a testvéreket nemzeti érzések és pedagógiai célok vezették a szótár elindításában, fel kívánták mutatni a németeknek nyelvük gazdagságát, és elő kívánták segíteni a széttagolt németség egységesítését.
A könyv izgalmas áttekintést nyújt a két Grimm munkájáról, betekintést enged két egyedülálló kutatási életbe, és azt mutatja, hogy a gondolatok és elképzelések még mindig nagyon aktuálisak.

 

Uwe Hinrichs: Multi Kulti Deutsch
A bevándorlás jelentősen átalakította a német társadalmat az elmúlt évtizedekben.  Ez nyelvre is hatással volt.
A nyelv nem statikus, mindig változik, de a migráció, a multikulturalizmus és többnyelvűség hatására a változások gyorsabbak és fenntarthatóbbak, mint a múltban, írja Uwe Hinrichs.
Németországban jelenleg sok különböző nyelven beszélnek, számos idegen nyelvet használnak az emberek -, így a német kapcsolatban van olyan nyelvekkel mint a  török, lengyel, orosz, arab. Aztán ott van az angol, mint globális nyelv "finom befolyásoló hatása” is.
Változások zajlanak minden szinten: kiejtés, mondatszerkesztés, nyelvtani szerkezetek, szókincs.
Hinrichs úgy látja, ennek ellenére a német nyelv nincs veszélyben. Inkább a nyelv gazdagodásáról, fejlesztéséről , megújításáról beszél.
Uwe Hinrichs professzor 1949-ben született, jelenleg a Lipcsei egyetem tanára.