Németországi tanulmányút

Kedves olvasóink! Szívesen megnéznék milyenek a német könyvtárak belülrõl? Szeretnének belépni egy német könyvtárba?
Most megtehetik. A könyvtár két munkatársa Kelemenné Csuhay Zsuzsa és Fekete Ildikó nemrég a Goethe Intézet támogatásával Németországban járt. A tanulmányút során München és Oberhaching, Ulm valamint Würzburg könyvtáraival ismerkedtek meg és rengeteget fotóztak: itt beléphet!

Németországi tanulmányút 2009. május 11. – 14.

A Goethe Intézet szervezésében és támogatásával Kelemenné Csuhay Zsuzsa kolléganõmmel és négy másik könyvtárossal németországi tanulmányúton vettem részt.
Szeretném megosztani az ott tapasztaltakat minden érdeklõdõvel.
Németországban nincs egységes szabályozás a kulturális intézmények mûködésére.
A német tartományok sokszínûek a kultúra és az oktatás területén, ahány tartomány annyiféle megoldás. Ez a könyvtárak esetében is így van. Mi a bajor megoldásokkal ismerkedhettünk meg.
A kiválasztott könyvtárak, a Települési és Iskolai Könyvtár Oberhaching, a Bajor Tartományi Könyvtár és Módszertani Központ, a Müncheni Városi Könyvtár, Városi Könyvtár Ulm, Városi Könyvtár Würzburg segítségével átfogó képet kaphattunk arról a szemléletrõl, koncepcióról ami ezeket a könyvtárakat pezsgõvé, élõvé varázsolja, azokról szolgáltatásokról amelyekhez sokszor nem anyagiak, hanem inkább a könyvtárosok ötletessége, találékonysága kell. Ulmban pazar leckét kaptunk arról, hogyan kell könyvtárat építeni a 21. században, Würzburgban arról, hogyan kell belakni egy mûemléképületet, a Bajor Tartományi Könyvtárban arról, hogy nem baj, ha az olvasók a lépcsõkön is ülnek, Oberhachingban arról, hogy az sem ha a tinik feltrappolnak a lépcsõn és elfelejtik az olvasójegyet, Münchenben arról mire is való a hangosbemondó, és általában arról, hogy könyvtárban kávézni jó.
Bajorországban (ez Németország egészére jellemezõ) nincsenek könyvtári hálózatok, a könyvtárak területi alapon jöttek létre, fenntartójuk elsõsorban a település, azaz a település lakossága.
A szolgáltatások, tevékenységek kialakításakor az elsõ lépés, hogy megismerjék azt közeget, ahol a könyvtár mûködik. Oberhachingban például ez 2 évig tartó munkafolyamat volt. Felmérték többek között a lakosság összetételét kor és végzettség szempontjából, a helyi vállalkozásokat, az itt élõk életkörülményeit, szokásait, hogy a lehetõ legoptimálisabban alakíthassák ki a könyvtár mûködését. Jelenleg kétszer annyi a18 év alatti mint a felnõtt, ezért a szolgáltatásokat, a mûködést ehhez alakítják. Figyelni kell azonban a demográfiai változásokat, egyre több lesz az idõs, növekszik az emberek élettartama. Ha változik a társadalmi környezet, a könyvtár is változtat a mûködési koncepción.
Minél kisebb a település annál kisebb az ellátás. Vannak kivételek, ilyen például Oberhalz a cseh határ mellett, ahol kiváló és jól ellátott települési és iskolai könyvtár mûködik. Bajorországban nincs iskolai könyvtári hálózat, csak néhány gimnáziumban mûködik külön iskolai könyvtár.
A bajor állam minden évben biztosít bizonyos összeget a könyvtárak fenntartására, jelenleg ez 1,8 m E. Ebbõl a bajor állami alapból részesülhetnek a könyvtárak költségeik 40%-ig pályázat útján. Jelenleg új berendezésre, bútorzatra, új terek, övezetek kialakítására (tanuló övezet, Lesekaffe), computerizálásra, digitalizálásra, automatikus kölcsönzésre lehet pályázni. Az összegek elosztását a a Tartományi Könyvtárban mûködõ Landesfachstelle (Tartományi Módszertani Központ) felügyeli.
Mindenhol azt tapasztaltuk, hogy a könyvtárak mûködését és mûködtetését áthatja az a szemlélet, hogy a könyvtár a legjelentõsebb közintézmény abból a szempontból, hogy széles rétegeket szólít meg, széles rétegek számára van kínálata.
A gazdasági és kulturális értékeknek együtt kell jelen lenniük, különösen igaz ez gazdasági válság idején, mert minimális gazdasági egzisztencia mellett a kultúra segít a túlélésben. A könyvtárakra, mint ezen értékek fontos közvetítõire tekintenek.
Jelenleg Németországban minden második gyerek bevándorló szülõk gyermeke . Nagyon jó képzés és jó színvonalú kulturális intézmények kellenek ahhoz, hogy be tudjanak illeszkedni. A könyvtár könnyen átléphetõ küszöb a kultúrától távoli rétegek bevonásához. Ez számunkra is megszívlelendõ, az élethosszig tartó tanulás, az olvasásfejlesztés támogatása mellett a másik fontos feladatunk lehet.
A könyvtárak állományára a frissesség és aktualitás jellemzõ. Betartva az IFLA normát évente annyit selejteznek, amennyi a beszerzésük, ha 2 évnél tovább nem visznek el egy dokumentumot, annak csak kivételes esetekben kegyelmeznek meg.
Würzburgban például évente az állomány 14,6-%-a kicserélõdik.
Az állományon belül kialakított tematikus polcok, ajánlók is idõrõl-idõre cserélõdnek, hátha így egy-egy könyv jobban fókuszba kerül. Olyat is láttunk, hogy az épp legújabb szóróanyagok prospektusok, tájékoztatók mellé legyen az például nyugdíjjal kapcsolatos információ, odahelyezik a hasonló tartalmú könyveket.
Bestseller polcokat alakítanak ki, ahová az épp akkor legkeresettebb könyvek kerülnek (alapul szolgál a Stern heti listája), amiket rövid idõre külön térítés fejében lehet kölcsönözni. Nem feladatuk a megõrzés, raktározásra is csak a nagyobb helyeken például Münchenben volt példa. A háttérben ott van a Bajor Könyvtárközi Kölcsönzési Rendszer aminek révén egy héten belül megszerzik a keresett dokumentumot.
Mindenütt tágas, nagy tereket láttunk hívogató színekkel. Rengeteg a felirat, az orientáló tábla. Remekül lehet tájékozódni. A feliratok, ikonok, szimbólumok esetenként tárgyak kiemelkednek, a térbe is belógnak, nemcsak akkor vesszük észre õket, ha már elõttük állunk.
Az állományra jellemzõ a szépirodalom, a mûvészetek, a társadalomtudomány, a praktikus ismeretek, a szabadidõs tevékenységekkel összefüggõ dokumentumok túlsúlya. Kiemelten találtunk minden gyûjteményben tanulási stratégiákkal, továbbtanulással, munkakereséssel, önéletrajz írással, pályázat írással, cégalapítással, üzemszervezéssel, informatikával foglalkozó dokumentumokat.
Mindenhol jelentõs a nyelvtanulást segítõ, illetve zenei állomány. Az Internetrõl való letöltés miatt nem csökkent a látogatottság, sokan keresnek jazzt és klasszikus zenét. Ebben biztosan nagy szerepe van a német zenei hagyományoknak, a zenei oktatásnak is. Számunkra újdonság volt a bérelhetõ zongora, az önálló zenei másolási és szerkesztési lehetõség.
Nagyon tetszett a figyelmesség, ahogy igyekeznek befogadni az olvasói kívánságokat. Így került a würtzburgi könyvtár bejáratához pl. a kutyakampó, ahol a gazdit a könyvtárba elkísérõ kutyus biztonságban várhat. Ez a könyvtár egyébként beszerzési keretének 15 %-át fordítja az olvasók által javasolt dokumentumok beszerzésére, ha az illik a könyvtár profiljához. Nagy lehetõségnek tartják, úgy vélik így elkerülhetik, hogy fontos könyvek ne legyenek meg az állományban, mert elsiklottak felettük, vagy nem gondolták, hogy keresni fogják azokat.
A polcok lazák, nincsenek teletömve, sok a kiemelés, ajánlás, a szembefordított könyv. Minden helyet kihasználnak, hogy egy-egy könyvre felhívják a figyelmet, például még a polcok oldalát is.
Vidám, kedves gyermekrészlegeket láttunk minden könyvtárban, ahol minden korosztály megtalálja a neki tetszõ dolgokat. Vannak kézmûves foglalkozásra alkalmas asztalok, képeskönyvek, mesekuckók, babzsákok, internetes játékok, társasjátékok, tinisarkok.
Bár mindenütt azt tapasztaltuk, hogy állományra sokat költenek, rengeteg pénzt invesztálnak a könyvtárakba (drága berendezéseket, épületeket láttunk) nagyon megnézik és kiszámolják mi a költséghatékony. Sok a részmunka, automatizálják a munkafolyamatokat (intelligens olvasójegy – RFID rendszer) vagy külsõ vállalkozásba adják, kiszervezik. Nincs mindenhol információs pultnál ülõ könyvtáros sem, helyette telefon van, amin keresztül szükség esetén elérhetõ a könyvtáros.
Több könyvtár egyáltalán nem, vagy csak részben végez önálló gyarapítást. Az EKZ a könyvtárakkal kötött szerzõdés alapján szerzeményez, feldolgoz és katalógust épít a könyvtárak számára.
A könyvtárosok tevékenysége is változik. A kevesebb adminisztráció miatt több idõ jut tanácsadásra, az állomány gondozására az olvasói terekben, bár ezt nem mindenhol tapasztaltuk, illetve sokszor inkább az ellenkezõjét láttuk. A munka nagy részét valószínûleg a rendezvények, projektek, tanfolyamok kitalálása, elõkészítése, megszervezése, lebonyolítása, a honlapok szerkesztése, pályázatok írása teszi ki.
Nagyon sok a rendezvény, a kiállítás, Ulmban például évi 300 fölött van a számuk. Népszerûek a felolvasóestek, módszertani tréningek pedagógusok számára, a tanfolyamok. Sok ötletes projekt fut jelenleg a könyvtárakban amelyek középpontjában az olvasóvá nevelés, olvasásfejlesztés áll. Ilyen programok például a Lesenacht (Egerben „könyvmolyok éjszakája”), a Térden ülõ mesekör (Egerben – „Bébillér mesekör”), vagy az angol felolvasó óra anyanyelvû felolvasóval.
A könyvtár rendezvényterme vagy kiállítóterme sok esetben egyben a kistelepülés rendezvényterme, kiállítóterme is. (Oberhaching)
Érdekes mûfaj a mikrokurzus, amirõl Würtzburgban hallottunk. Ez azt jelenti, hogy fõleg informatikával kapcsolatban egy egyszeri, rövid, maximum egy órás foglalkozáson csak egy részterületrõl van szó. Ilyen pl. az egér és a billentyûzet használata. Bár a tanfolyamkért általában fizetni kell (15 E körüli összeget hallottunk) ezek a mikrokurzusok ingyenesek.
Rengeteg a látogató, a használó, a kölcsönzés ( a rendezvények résztvevõit nem is számolják).
Néhány adat :
Oberhaching – 38.000 ezres állomány, 7-800 napi kölcsönzés.
Bajor Tartományi Könyvtár - 9,5 milliós állomány, az éves látogatók száma 1 millió fölött.
München – 3 milliós állomány, napi 3000 látogató.
Ulm 570 ezres állomány – 600 ezer látogató évente, a kölcsönzött dokumentumok száma 1,2 millió egy évben, 30 ezer virtuális látogató évente
Würzburg – 180 ezres állomány, 700 ezer látogató, 1 millió feletti virtuális látogató évente.
Hogyan lehet ezeket a számokat elérni? Kell egy kellemes, vonzó kényelmesen használható, központi helyen lévõ épület, ahová az emberek szívesen bemennek. Kell egy jól használható, az igényeknek megfelelõ, széles, friss és nagy állomány. Olyan könyvtár kell, ami aktív és meghatározó szerepet játszik a település életében, ami mindenütt ott van a városban, még akkor is, ha nem közvetlenül a könyvtár a fõszereplõ. (Egerben – pl. Eger Ünnepén, Múzeumok Éjszakáján, Gyermeknapon)
A valós látogatók mellett egyre nagyobb számban jelennek meg a virtuális látogatók.
A virtuális látogató a honlapon keresztül lép a könyvtárba. Kölcsönöz, távkölcsönöz, hosszabbít, jegyet rendel, katalógust használ, elküldi a javaslatait, valamint letölthetõ anyagok segítségével otthonából használja az állományt. A letölthetõ anyagok között van könyv, videó, klasszikus zene, hangos könyv és újság. A letölthetõ állomány tartalmilag elsõsorban a szakképzéshez, tovább tanuláshoz, vizsgákhoz használható. Jelentõs számban található benne IT szakirodalom is.
A könyvtárak szorosan együttmûködnek a helyi iskolákkal, és más kulturális intézményekkel. A gyerekekkel kialakítandó jó kapcsolat sok esetben már a szülészeten elkezdõdik, ahol egy pár lapos, kis verseket és ajándék bónt tartalmazó kiadványban felhívják a szülõk figyelmét az olvasás fontosságára és a helyi könyvtár szolgáltatásaira. Óvodáskortól kezdve a felnõttkor küszöbéig minden életszakaszban van mondanivalójuk a gyermek, a leendõ könyvtárlátogató számára, akit mindig csak annyira vonnak be a könyvtár világába, amennyire az az életkorának és érdeklõdésének megfelel. A német gyerekek elsõs korukban, a cukortartóban általában életük elsõ olvasójegyét is megkapják.
Tartalmas, változatos négy napot tölthettünk el a bajor könyvtárakban. Kedves német kollégákat, érdekes könyvtárakat ismerhettünk meg és sok mindenre ráismerhettünk saját gyakorlatunkból. Ötleteket hoztunk haza - bár jó ötletekben nálunk sincs hiány - és azt a meggyõzõdést, hogy a szemléletünkön kellene alakítanunk. Rugalmasabbnak kellene lennünk, bátrabban kellene szakítanunk az eddigi beidegzõdéseinkkel, jobban kellene bánnunk a színekkel, még nyitottabbaknak kellene lennünk és persze sokkal több pénzre lenne szükségünk. Nem nekünk, az olvasóinknak.
Köszönjük a lehetõséget a Goethe Intézetnek. Kanyó Ursulának, aki az utat lehetõvé tette. Marton Erikának, aki az utazásunkat megszervezte, végig segítette és megtalálta nekünk ezeket a fantasztikus könyvtárakat.