A hónap angol nyelvű verse - 2010. február

February
by Margaret Atwood

Winter. Time to eat fat
and watch hockey. In the pewter mornings, the cat,
a black fur sausage with yellow
Houdini eyes, jumps up on the bed and tries
to get onto my head. It’s his
way of telling whether or not I’m dead.
If I’m not, he wants to be scratched; if I am
He’ll think of something. He settles
on my chest, breathing his breath
of burped-up meat and musty sofas,
purring like a washboard. Some other tomcat,
not yet a capon, has been spraying our front door,
declaring war. It’s all about sex and territory,
which are what will finish us off
in the long run. Some cat owners around here
should snip a few testicles. If we wise
hominids were sensible, we’d do that too,
or eat our young, like sharks.
But it’s love that does us in. Over and over
again, He shoots, he scores! and famine
crouches in the bedsheets, ambushing the pulsing
eiderdown, and the windchill factor hits
thirty below, and pollution pours
out of our chimneys to keep us warm.
February, month of despair,
with a skewered heart in the centre.
I think dire thoughts, and lust for French fries
with a splash of vinegar.
Cat, enough of your greedy whining
and your small pink bumhole.
Off my face! You’re the life principle,
more or less, so get going
on a little optimism around here.
Get rid of death. Celebrate increase. Make it be spring.

Az elmúlás, a bánat, a reménytelenség hónapja amit egy puha meleg cica dorombolása oldhat fel. A február ugyanakkor a szerelem ígérete is, a Valentin-nap hónapja. A vers elsõ szava a tél, az utolsó a tavasz. Engedjük hát be a tavaszt a lelkünkbe még akkor is ha csak februárt írunk.
Margaret Eleanor Atwood kortárs kanadai író, költõ, irodalmi kritikus, az utóbbi idõk egyik legelismertebb és legtermékenyebb regényírója, de mint költõ is figyelemreméltó.

Sok versét mítoszok és tündérmesék inspirálják, melyek iránt nagy érdeklõdést mutatott gyerekkora óta. Novellái számos folyóiratban megjelentek. Többek között a Man Booker-díj és az Arthur C Clark- díj díjazottja. Munkássága sokrétû; a tudományos fantasztikus irodalmi zsánertõl kezdve a dél-ontarió-i rémregényeken át mindennel kísérletezett már. Sokan feminista írónak tartják, mivel legtöbb mûvében felbukkan a nemek közötti különbségek kérdése. Írásai szerteágazóak.  Foglalkoztatják az emberi jogok, környezetvédelmi problémák kérdései, a nõiesség társadalmi felfogása. Leghíresebb regénye A szolgálólány meséje egy jövõbeli, a nõket elnyomó társadalomról fest hátborzongató képet.