A hónap verse 2014. február - William Blake: The Lamb

"Aki nem szereti haragodat, gyűlölni fogja mosolyodat is." - vallotta William Blake, az angol romantikus költészet egyik kiemelkedő alakja. Életében nem igazán ismerték mint költőt, viszont híres volt mint rézmetsző, nyomdász, festő és grafikus. Köteteit saját maga nyomtatta és illusztrálta. Két híres verseskötete Az ártatlanság dalai (The Songs of Innocence) és A tapasztalás dalai (The Songs of Experience) először önállóan jelentek meg. Mégis úgy tartják, hogy a két mű egymástól elválaszthatatlan. Olyannyira egybetartozik az eredetileg két külön kötetben, s egymástól öt évnyi távolságban megjelent könyv, hogy valamennyi, az első kötetben szereplő versnek van egy ellentétpárja a második kötetben.

William Blake: The Lamb
Little Lamb, who made thee?
Dost thou know who made thee?
Gave thee life, and bid thee feed,
By the stream and o’er the mead;
Gave thee clothing of delight,
Softest clothing, woolly, bright;
Gave thee such a tender voice,
Making all the vales rejoice?
Little Lamb, who made thee?
Dost thou know who made thee?

Little Lamb, I’ll tell thee,
Little Lamb, I’ll tell thee.
He is called by thy name,
For He calls Himself a Lamb.
He is meek, and He is mild;
He became a little child.
I a child, and thou a lamb,
We are called by His name.
Little Lamb, God bless thee!
Little Lamb, God bless thee!
 

William Blake: A Bárány                                                 
Barikám, ki növelt?
Barikám, ki nevelt?
Mondd, ki adta éltedet,
S parti réten jó füvet;
S adta rád ez örömöt:
Fényes gyapju-köntösöd;
S gyengéd bégetésedet,
Mely vidámít völgyeket?
Barikám, ki növelt?
Barikám, ki nevelt?
 
Barikám, tudom ám,
Barikám, mondom ám:
A neve, mint a tiéd,
Vállalja Bárány nevét,
Bájos ő és nyájas ő,
Kisgyermekként születő,
Bárány te és gyermek én,
Minket hívnak a nevén.
Isten óv, barikám.
Isten áld, barikám.
(Fordította: Weöres Sándor)

Blake mindkét kötetben állatszimbolikát jelenít meg, Az ártatlanság dalaiban a főszereplő a bárány, A tapasztalás dalaiban pedig a tigris. Az ártatlanság dalai a természetes ártatlanságot és örömet írják le. Körbejárják a szeretet keresését, a jó utáni vágyakozást, és az Istennel való szorosabb kapcsolatot. Bemutatják a védett, boldog gyermekkort. „A bárány” (The Lamb) című költemény ebben a kötetben kapott helyet. Blake fokozatosan tárja elénk meggyőződését, hogy az emberre - mint Isten által teremtett lényre - vonatkozó gyámság és szeretet az állatokra is érvényes.
A vers olyan, mint egy gyermekmondóka ismétlésekből, kérdésekből és válaszokból áll. A sok lágy hang, a magánhangzók a gyermeki hangot és a barika bégetését utánozzák. A gyermeki kérdések hol naívak, hol filozófikus mélységűek. A gyermeki egyszerűséggel feltett kérdés: who made thee - Mondd, ki adta éltedet az időtlenség, a teremtés misztériuma felé tapogatózik. A második versszakban a gyermek válaszol, a vers nézőpontja megváltozik. A kérdésekből bizonyosság lesz: Little Lamb I’ll tell thee - Barikám, tudom ám. A bárány a teremtő Isten műve, ő teremtette azt a világmindenséget, a természeti világot és az emberek világát, amibe mindnyájan beletartozunk (I a child, and thou a lamb - Bárány te és gyermek én). A bárány többszörös szimbólum. A gyermeki ártatlanság és a szeretet szimbóluma. (He is meek, and He is mild - Bájos ő és nyájas ő)  De a megváltás szimbóluma is, hiszen ő Isten Báránya, a megváltó Krisztus, aki gyermekként jött erre a világra (he became a little child - Kisgyermekként születő) és megváltást kínál mindenkinek (We are called by His name - Minket hívnak a nevén) azáltal, hogy testet öltött  majd meghalt és feltámadt.
Bámulatos, ahogy Blake megkomponálja és összekapcsolja Krisztus, a gyermek és a bárány alakját egy nagyon egyszerűnek tűnő, gyermekversre emlékeztető, filozófia műben az élet eredetéről, a hitről, az isteni jóságról.
William Blake versét magyarul Weöres Sándor varázslatos fordításában olvashatjuk.
Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_%C3%A1rtatlans%C3%A1g_%C3%A9s_a_tapasztal%C3%A1s_dalai
http://www.napvilag.net/irodalom/20080104/fogd_fol_tenyeredben_a_vegtelent_william_blake_muveszete

A vershez  Sir John Tavener (1944-2013) a XX.-XXI. század legjelentősebb brit zeneszerzőinek egyike komponált zenét. Az egyik legismertebb műve, a Protecting Veil hónapokig vezette a komolyzenei toplistákat, az 1997-ben szerzett Song for Athene című darabját pedig Diana hercegnő temetésén is eljátszották. Tavener azon kevés kortárs zeneszerzők egyike, akit a komolyzenei körökön kívül is ismernek és elismernek.
http://www.youtube.com/watch?v=h-mSmEfLmZc