Hallgassa meg! - válogatás az újonnan beszerzett hangoskönyvekbõl

Wodehouse felejthetetlen alakjai és nyelvi bravúrjai révén tart görbe tükröt a múlt század vidéki angol arisztokráciája elé. Hallgassa meg, hogyan tett szert a páratlanul zárkózott és szórakozott Lord Emsworth egy kis barátra és egy kis bátorságra, s hogyan oldódott meg imádott „Császárnõjének” felkészülése a megyei szépségversenyre.

 

Huzella Péter és Rátóti Zoltán elõadásában.
A hangfelvétel szándékosan kétarcú. Minden vers kétféleképpen hangzik el, Rátóti Zoltán elõadásában és Huzella Péter zenéjével. A hallgatótól is függ, melyik változat érinti meg jobban. A kétféle elõadásmód összehasonlítása lehetõséget ad a költõi gondolat mélyebb megértésére, a versek belsõ titkainak felfedezésére. A színész és az énekes különbözõ megközelítése, elõadásmódja talán még közelebb hozza hozzánk ezeket a csodálatos verseket.
Vörösmarty Mihály: Fogytán van a napod… – Arany János: A walesi bárdok Vajda János: Húsz év múlva – Ady Endre: Héja-nász az avaron – Ady Endre: Az Úr érkezése – Kosztolányi Dezsõ: Boldog, szomorú dal – Kosztolányi Dezsõ: Hajnali részegség József Attila: Eszmélet – József Attila: Medáliák  /70 perc/

A szerzõ olyan folyamatokat és jelenségeket mutat be, melyek nemcsak kultúránkat fenyegetik bukással, hanem magát az emberi fajt is. Elõadja: Galambos Péter. /208 perc/

 

 

 

 

 

"Nehezen tudom ma már elválasztani ezzel a könyvvel kapcsolatban, hogy mi az, ami valóban személyes és önéletrajzi, és mi az, ami fiktív, és színtisztán az irodalom világához tartozik. Összevegyülnek bennem. Kicsit olyan, mintha ezzel a könyvvel megírtam volna a magam személyes mitológiáját. Ugyanakkor persze azt gondolom, hogy ez nem személyes mitológia, hanem ennek a szûk, négy utca által határolt vidéknek a városi mitológiája. Másrészt úgy gondolom, hogy ebben a VII. kerületi szegletben azért ott van az egész, ott van a nagyváros, ott van Budapest, és egy áttételesebb módon az egész ország. Sõt, nem csak az egész ország, hiszen ahogy a csikágóiak szanaszét röpültek a világban, azonképpen ebbe a történetbe is bekapcsolódnak egészen távoli vidékek is. Tehát az egyik oldalon minden pontos és személyes élményekre épül, a másikon pedig semmi nem pontosan ugyanúgy szerepel ebben a könyvben, ahogy a valóságban történt, sorsokat fûztem össze, fiktív elemeket ötvöztem valóságos személyes történésekkel." (Békés Pál)  /9 óra/

"Közel 20 éve találkoztam elõször Mária néni könyveivel. Csupa levegõ jegyû, tudásszomjjal teli, az anyagon túl látni, érteni vágyó lelkemet teljesen feldúlta, amit tõle kaptam. Mintha áramütés ért volna. Néhány év múlva személyesen is megismerhettem: egy közel háromórás mélyinterjút készitettem vele. Feledhetetlen élmény volt! Késõbb olyan ajándékot kaptam tõle, amin keresztül azóta is folyamatosan tartom vele a kapcsolatot; 12 éve ajándékozta nekem a saját tarot kártyáját, amivel nem csak beavatott ennek az õsi szimbólumrendszernek a fokozatos megismerésébe, de nekem adott valamit, amiben az õ rezgése is ott van. A novelláskötetet „véletlenül” épp akkor kaptam meg a kiadótól, amikor Mária néni temetésére indultam. A két novella felolvasásakor pedig azt éreztem: mintha vezettek volna. Volt az egészben valami fel- és elemelõ... Olyan, mintha még mindig köztünk lenne..." (Soma Mamagésa) Szepes Mária 1908-ban született. Abban az évben, amelyben – bizonyos számítások szerint – a Vízöntõ világkorszaka beköszönt. Már kilenc-tíz évesen tudatosan készül az írói pályára, amelyen a legnehezebb körülmények között is mindvégig kitart. Végtelen kíváncsiság fûti és hajtja elõre az olvasmányok tarka dzsungelében, amelybõl mindig pontosan azt választja ki, amire mûve és élete kiteljesítéséhez szüksége van. Szinte nincs olyan mûfaj, amelyet ki ne próbálna. „Nagy szükség van a lélek valódi orvosaira, olyanokra, akik segíthetnek kivezetni az embert maga teremtette csapdájából”, gondolkodását kiszabadítani az anyag börtönébõl, és rányitni a szemét magasabb rendû céljára. Aligha van ennél méltóbb szolgálat… A mûvek Soma Mamagésa elõadásában hangzanak el. /79 perc/
 

„Két képpel kezdõdik a regény. Az egyik egy kisfiú, jó tanuló, becézett gyerek, gazdag úrifiú majálisnapja. S a másik kép egy szánalmas asztalos inas napja. Mintha ezt a két képet egy kocka két egymással szemben fekvõ oldalára ragasztaná (az író), - s azután, hajrá, mint a pörgettyût, egyszerre megperdíti tengelye körül kockáját. Az elsõ fordulásnál még élesen látjuk a két képet. De a megindult pörgettyû egyre gyorsabb iramában egyre elvillanóbb pillanatokra tûnik már csak fel külön-külön élettel a két kép. A fény s az árny gyorsan villan. Mindgyorsabban. S egyszerre össze is olvadt már. Fény és Árny. Tisztaság s Mocsok. Jó s Rossz. Szép s Rút. Gondtalanság s Nyomor. S minden egyéb. Két kép? Két élet? Már csak egy van! Egy a hõs s egy a miliõ! Elválaszthatatlanul s ebben az életben immár széttéphetetlenül egyek! S azután a kocka eldõl. Féloldalra. De egyik hõsünk sem maradt felül. (Illés Endre) „A lélek alvilágának regénye” László Zsolt káprázatos elõadásban méltó módon szólal meg. A hallgató borzongva hallgatja a bomlott elme kétségbeesett vergõdésének monológjait. /5,5 óra/

,,Reggel, elindulván a világba utcai ruháival együtt mindenki magára ölti a páncéljait is. Eleve védekezni akar mindenféle tüske, bántalom ellen. De mekorra öröm, ha valaki olyannal találkozunk, akinek jelenlétében legalább páncéljaink egy részétõl megszabadulhatunk. Mert Schäffer Erzsébet írásaiból olyan erõvel árad a bizalom, ami szabaddá teszi az embert. Bizalom nélkül igen nehéz élni. Majdhogynem nem is érdemes. Tudja; a szeretet nem áldozatvállalás, hanem életszükséglet.'' (Lázár Ervin).Az írások a szerzõ elõadásában hangzanak el. /78 perc/

"Négy különbözõ nemzetiség képviselõje volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia õrvezetõ, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta." Így kezdõdik Rejtõ Jenõ egyik legszórakoztatóbb regénye, melyben Csülök, Senki Alfonz és Tuskó Hopkins, Az elátkozott part címû regény Becsületrenddel kitüntetett hõsei a francia idegenlégió katonáiként töltik egyhangú szolgálatukat Észak-Afrikában. Egy, az eltûnt fivérét keresõ bájos hölgy segélykérõ levele nyomán azonban elérkezettnek látják az idõt, hogy az unalmas kaszárnyaéletet újabb kalandokra cseréljék, hiszen "oly mindegy, merre megy az ember". Az eltûnt katona nyomán az elsõ rabszállítmánnyal útnak indulnak Igoriba, a rettegett büntetõtáborba. Potrien õrmester atyai gondoskodásával a Szaharán át az õserdõ poklába menetelnek, ahol megdöbbentõ és drámai meglepetések várják õket. Feltûnik gyanús barátjuk, a Török Szultán (aki nem tud leszokni levelezési szenvedélyérõl), valamint néhány más ismerõs arc. A gyanús Török segítségével, nem kevés konspiráció árán a három testõr végrehajtja a légió történetének leghihetetlenebb, legpimaszabb szökését: egy halálos és halálosan mulatságos, õrült küldetést a Kongótól Marokkóig. A mû Reviczky Gábor elõadásában hangik el. /403 perc/

 

A két koldusdiák
A két árván maradt jobbágyfiú kalandos ifjúságának kísérõi – ahogy ez egy rendes mesében illik, - a jóság, a gonoszság és a szerencse. A gonosz földesúr, a jóságos Dobosék, a jósors fehér és a balsors fekete kutyája, az álruhás Bercsényi, a Fejedelem elrejtett kincse, a szépséges, ámde gazdag leányok szerelme végül a Rákóczi szabadságharc vitéz katonájává neveli õket. Hogy közben egy ideig a labancok oldalán is verekednek, kicsit rendhagyóvá teszi ezt a fordulatokban, történelmi hivatkozásokban, szerelemben és harcban gazdag mesét. És Boromisza Dóra élvezettel meséli. Teljes szöveg - 4 óra

Vitray Tamás, a magyar televíziózás legendás, sokak által tisztelt és szeretett személyisége olyan dolgokról mesél, amelyekrõl még sosem szólt. Merész és nagy belsõ fegyelmet igénylõ munkát végez: végigjárja gyermekkora viszontagságos tájait, hogy sem magát, sem környezetét nem kímélõ éleslátással összerakja múltja darabjait. Sajátos helyzetbe hozza magát: most õ a riporter és a riportalany is egy személyben. Ám - ahogyan tõle ezt a mûsorain keresztül megszokhattuk - most sem elégszik meg egyszerû, unalomig ismert formával, egy szimpla önéletrajzi regénnyel vagy riportkönyvvel. Vitray Tamás saját magával, saját magáról is úgy beszél, ahogyan híres mûsoraiban a beszélgetõtársaival, beszélgetõtársairól. Figyel. Reflektál. Összerak. Megért. Új összefüggéseket fedez fel. Egyetlen felesleges szava, kérdése sincs. Határozottan, egyértelmûen peregnek a szavai. Vitray analízis helyett szintézist teremt, az értelem és érzelem, a drámai jelenlét szintézisét.

Milan Kundera korunk két nagy egzisztenciális témáját elemzi ebben a remekül megszerkesztett és igazi intellektuális élvezetet nyújtó, szórakoztató regényben: a rohanást és az exhibicionizmust. A Párizs környéki kastélyszállóban érdekes társaság gyûlik össze. Tanúi leszünk egy XX. századi szerelmi történetnek, mely csúcspontját a szálloda uszodájában éri el. De ugyanez a kastély adott otthont egy különös szerelmi románcnak a XVIII. században is, amikor az embereknek még volt türelmük és idejük a szerelemre. A két történet hõse találkozik és szeretné megosztani egymással érzéseit, élményeit. Próbálkozásuk azonban nem sikerülhet, mintha nem egy nyelven beszélnének. Kundera szerint ugyanis csábítás és szerelem nem lehetséges bõséges idõ és méltó lassúság nélkül.

"Az eszkimóknak több mint kétszáz különbözõ szavuk van a hóra. Agyi kapacitásunk alig tíz százalékát használjuk. Sörre bor mindenkor. Szerzõink megannyi elterjedt és bizarr tévhitet, összeesküvés-elméletet, rémtörténetet és kamufigyelmeztetést gyûjtöttek össze ebben a könyvben, öt fõ motívum köré csoportosítva. Az egyes legendák tartalma mögé nézve igyekeznek felfejteni keletkezésük körülményeit, és szakemberek, vagy épp az anekdoták fõhõseinek segítségével felderíteni azoknak cáfolatát is."

 

A konfliktusokkal teli szerelmi történet abban a tíz évben játszódik Csehországban, melynek gyújtópontjában az 1968-as prágai tavasz áll. Az író, aki az események aktív résztvevõje volt, maga is osztozott hõse sorsában (megfosztották állásától, nem publikálhatott). Bár a regény az emigráció éveiben született, belülrõl elemzi a cseh értelmiség helyzetét ebben a politikailag pattanásig felszült idõszakban. Nem csak a politikai elitet, de a konformista, vagy éppen magát ellenállónak tartó értelmiséget, az emigránsokat, a nyugati szimpatizánsokat, sõt magát a politikai tett értelmét is olyan tárgyilagosan boncolja az "imaginárius szikével", hogy nem hagy semmiféle illúziót. László Zsolt árnyalt elõadása nem csak élményt ad, de gondolkodásra is késztet. A kiadvány MP3-formátumú, teljes játékideje 597 perc.

Valahol messze, az ûr egy eldugott zugában lavíroz A'Tuin, a gigászi teknõc. Hátán a lenyûgözõen õrült, páratlanul szórakoztató, sosem látott hõsöktõl és elvetemültektõl hemzsegõ Korongvilág. Kard és varázslat. Bárd és kacagás. Kalandok a világ pereméig – és tovább!

 

 

''Hajdani házunk udvarán számtalan apró kavics tarkállott egy sarokban. Ha esett, felfénylettek a kövecskék, amelyek mi mások lehettek volna, mint drágakövek, mentem volna minden zivatar után kincset gyûjteni, csakhogy tilos volt. Apám, anyám elmondta, a kert kavicsos sarkában valamikor ókút volt, amelyet réges-rég betemettek már, mégsem szabad megközelíteni, mert az ókutak álnokok, a föld bármikor megnyílhat a ráhágó alatt, s már zuhan is: behörpöli a mélység. Nehéz fogadalom volt, de álltam, megígértem, hogy kerülöm a sarkot. Én nem rettegtem az ókúttól, hanem vágytam belé, azt gondoltam, csodálatosabb élmény aligha lehet a lassú süllyedésnél, a látható kutak varázsa is vonzott, hát még az ilyen láthatatlané, amelynek bármi lehet a fenekén.''

Az Ókút Szabó Magda gyermekkoráról szól, az õt ért hatásokról, elsõsorban szülei által. Mert úgy érzi, nem lett volna az, aki, írói vénával megáldott szülei nélkül, akik már korán megtanították az írás és olvasás szeretetére, mûvészetére. Ónodi Eszter elõadásában.

"Amikor azt mondjuk: költõ, mindenekelõtt Petõfire gondolunk. Amikor egy külföldi azt mondja: magyar irodalom, mindenekelõtt Petõfire gondol... "A bánat? egy nagy oceán. S az öröm? Az oceán kis gyöngye. Talán, Mire fölhozom, össze is töröm."

 

 

 

 

 

"Apám aláírásában a kezdõbetû fél oldal, több helyen átszaggatja a papírt, ezzel a fergeteges és grandiózus Gé-vel nem tanácsos viccelõdni. Aki egyszer találkozik Apám Gé-jével, más szemmel néz rá, ez az ember még sokra viszi. Aláírás­hamisítás szóba sem jöhet, évekig gyakorolok, silány utánzatokra telik csupán. Csodálom és imádom õt ezért a Gé-ért. Sokszor csak úgy öncélúan, az élvezet kedvéért megkérem, vesse papírra a nevét, a nevünket, másodpercekig szánkázik a toll föl-alá, hurkok csapódnak jobbra-balra; dupla szaltó és svédcsavar, de nem ám csak úgy össze-vissza, hanem egy tökéletesen begyakorolt és indulatos terv szerint, és egyszer csak ott áll megint ez a különös, vad ábra, ami távolról sem emlékeztet arra a Gé-re, amit én írok, amit nekem kell írni, ám mégis az, extatikus, földöntúli, isteni változatban. A lenyûgözõ iniciáléhoz elvékonyodó, jelentéktelen kis farkat rezzent, a név fölös maradékát, így vet tõrt a nagyra törõ szándéknak az elbizonytalanodó akarat." (Garaczi László)

"Egy irdatlan erõ vitt el, amely egyszerre mûködik kívül és belül. Vitt, nem kifelé a tudatomból, miként az ájulás, hanem befelé a tudatomba. Túl voltunk mindazon, ami személyes és szenvedélyes."

A mondatok lélegzetvételének Nádastól évtizedek óta ismerõs ritmusa, a szövegalakítás cicomátlan szépsége, az érdektelenség szálaiból szõtt cselekmény-érdekesség közepette a legfigyelemreméltóbb a saját (három és fél percnyi) halálát haló elbeszélõnek a tudatvesztést is felidézõ-érzékeltetõ mozgása az én-állapot és az õ-állapot között. Annak a leírása, ahogy a meghaló eltávozik az élõbõl.

A Silentium címû kötet négy esszéje napló. De nem a történeti eseményeké, hanem a léleké. A második világháború pokolra szállása, és a kataklizmát követõ évek lábadozásának története azonban csak kerete annak a belsõ újjászületésnek, amelyet Hamvas 1946 és 1949 kötött megélt. Tartalom: Hénoch; Egy csepp a kárhozatból; Jázmin és olaj; Gyümölcsóra Elõadó: Rátóti Zoltán

 

 

 

Felolvassa Vallai Péter 6,5 óra "A Nagy Fényképalbumban minden benne van, mondogatta mindig az apám, és nemcsak minden, de az egész életünk, mert a Nagy Fényképalbumból minden kiderül, az is, hogy kikkel és mikor voltunk együtt, és mit is csináltunk akkor, amikor együtt voltunk velük, és hogy valójában szerettük-e õket valamikor, avagy nem." Tóni, a narrátor, a mintegy 30 évet felölelõ családtörténetben végig a gyermek sajátosan rácsodálkozó, kicsit naiv, de mégis mindent látó szemével nézi a körülötte zajló eseményeket. Vallai Péter színmûvész, aki irodalmi esteken már évek óta meséli Tóni történeteit, bensõséges elõadásával számunkra is „családivá” varázsolja ezeket az emlékeket.

 

2085-öt írunk. Az Iszlám és a Nyugat végül összemérte erejét, minek eredményeként az emberiség négyötöde elpusztult. A túlélõk embertelen körülmények között tengõdnek, és ha kell, élet-halál harcot vívnak egy pohár tiszta vízért. Csak egyetlen helyen van ez másként: a Hawaii-szigeteken. Heidar Grimsson izlandi ügynöknek sikerül átvergõdnie a szigeteket védõ pajzson, hogy megszerezze a titkot. Milyen teljesen új társadalmat, miféle hihetetlen technikai csodákat talál Grimsson Hawaiiban? Hogyan lel rá a szép, maori Waiatára, és hogyan kap segítséget tõle? Eléri-e célját? Milyen nem várt meglepetés éri, amikor visszatér hazájába? A krimi és a sci-fi határait feszegetõ izgalmas történet lélegzetelállító csattanóval végzõdik. Neufeld Róbert magyar származású író 1956 óta él Svédországban. Több könyve jelent meg svéd nyelven, az eredetileg angol nyelven írt Tiltott Éden az elsõ magyarul kiadott mûve. Szacsvay László elõadásában.

Orbán Ottó költészetét játékos komolytalanság jellemzi. A címadó írás egy filozófiai operett, irónia az alaphangja a Badarkáknak is, a Paródiák pedig olyan kortárs költõkrõl szólnak, mint például Heves Vagy Ágnes vagy Búsuló Juhász Ferenc. A mûvek Mácsai Pál elõadásában hangzanak el, a kiadvány teljes játékideje 57 perc.