Februári könyvajánló


 A betörõ, aki Bogartnak képzelte magát
A világ összes könyvesboltja közül pont ebbe kellett besétálnia. Pont a Barnegat Könyvesboltba. Különben Bernie Rhodenbarr soha nem találkozott volna álmai asszonyával, a gyönyörû és rejtélyes Ilonával. Mivel mindketten imádják Humphrey Bogartot, ezért minden estét együtt töltenek… Egy Bogart filmfesztiválon. A szerelem csodálatos dolog, de megélni nem lehet belõle, így aztán Bernie kapva kap az ajánlaton, amikor egy idegen, Hugo Candlemas néven, megbízza, hogy lopjon el egy dossziét. Bernie betör, ám nem elég, hogy ismét a szekrényben szorul egy kis idõre, még a dosszié is eltûnik. Üres kézzel kell visszatérnie megbízójához, aki ezt nem nagyon bánja. A halottak ugyanis nem szoktak bánni semmit sem. Bernie nyomozni kezd, és hamarosan egerek, nyulak és mormoták, anatruriai rojalisták, cserkesz orgazdák és asszír orgyilkosok közt találja magát. És ekkor kiderül róla, hogy õ egy menyét… Az összes állat közül… pont egy menyét.

 

A burok
A Földet elfoglalta a világûrbõl érkezõ idegen faj, amelynek tagjai irányításuk alá vonják az emberek elméjét, miközben testüket érintetlenül hagyják. Az emberiség túlnyomó része feladta, az õ testük már csak egy burok. A betolakodók a Földet paradicsommá változtatták. Saját maguk számára. Amikor egy nagyhírû, különc, világról világra vándorló lélek érkezik a bolygóra, az utolsó lázadók egyikének testét kapja ittlétéhez. A Vándor, aki Melanie Stryder testébe költözik, ismeri a nehézségeket amelyekkel szembe kell néznie egy emberi burokban élve. Egyvalamire azonban nem készült fel: hogy új testének elõzõ lakója nemhogy nem költözött ki a burokból, de egyenesen visszaköveteli a tulajdonát. Melanie megtölti a Vándor elméjét az emlékeivel és képekkel a szerelmérõl, aki egy távoli helyen bujkál, és még mindig nem adta fel a harcot az idegenek ellen. Mivel a Vándor képtelen ellenállni a rátörõ érzelmeknek, vágyakozni kezd a férfi után, akivel még soha nem találkozott. Aztán egy váratlan fordulatnak köszönhetõen Melanie és a Vándor szövetségesekké válnak, és a két lélek ugyanabban a burokban vág neki az arizonai sivatagnak, hogy megtalálják a férfit, akibe mindketten szerelmesek.
 
 

 Csepp a tengerbõl
Ez a kötet nemcsak ókori római, hanem középkori, sõt újkori latin mondásokat is tartalmaz, és nemcsak híres szerzõktõl származó idézetek, hanem közmondások, szólások, szóláshasonlatok szerepelnek benne. Sokféleségükben az a közös, hogy ezek az életbõl vett megfigyelések, találó megjegyzések, életbölcsességek, jelszavak és jó tanácsok segítenek eligazodni az életben, segítenek jobban megismerni a világot, az embereket és önmagunkat, egyszóval: az került a kötetbe, ami élni segít. Kétségtelen, hogy ma már kikopott a köztudatból az a sok mûvelõdéstörténeti tudnivaló, amire a latin mondások lépten-nyomon utalnak, ezért szükségesnek látszik egyes esetekben magyarázó megjegyzést fûzni hozzájuk, sõt néhol értelmezést is, hogy a mai életre is érvényes mondanivalójuk jobban kitûnjék. Sok itt szereplõ mondásnál csodálkozhatunk azon, hogy a magyar közmondásként ismert bölcsesség bizony latin elõzményre megy vissza.

 

Csokoládéimádók diétája
A csoki fogy, csak mi nem – Joanne Harris ízei és Marian Keyes humora A Csokoládéimádók Klubjának négy nõi tagja sürgõs összejövetelt tart, és persze rengeteg csoki kerül terítékre. Lucy Lombard bízott benne, hogy jóképû fõnökével, Aidennel már semmi nem választja el õket, de egy nap az álompasit egy másik nõvel találja az ágyban… Autumn új barátja még nem találkozott a lány szüleivel, és talán ez a szerencséje… Nadia férje megesküdött, hogy leszokik az internetes szerencsejátékról, de a bizalmatlan asszony nyomozni kezd utána… Chantal romokban heverõ házassága felett pedig váratlanul kisüt a nap… Szinte biztos, hogy a lányoknak rengeteg csokoládéra lesz szüksége! Carole Matthews regényei szinte minden földrészen fergeteges sikert aratnak, páratlan humora több millió olvasót szerzett szívhez szóló történeteinek, számos mûvébõl film készül. A Csokoládéimádók Klubja itthon is nagy sikert aratott, a folytatás pedig még több örömet tartogat, akár egy nagy tábla csoki.
 
 
 Darázsgyár
Az apjával egy skót falucska mellett egyedül élõ 16 éves Frank története bombaként robbant be a nyolcvanas évek brit irodalmi életébe. Egyes kritikusok a kegyetlensége és naturális ábrázolásmódja miatt támadták A Darázsgyárat, mások az egekig magasztalták, és szerzõjében egy kivételes fantáziával, lenyûgözõ stílussal megáldott új tehetséget láttak.
Iain Banks elsõ regénye azóta is megosztja az olvasókat, de ennek ellenére a tekintélyes angol napilap, a The Independent szavazásán A Darázsgyárat a huszadik század 100 legjobb regénye közé választották.
 
 
 

 

Keresztezõdések
Egy csaknem negyven évvel ezelõtti, a mainál ártatlanabb korban, három lány lépi át a zárda kapuját. Angelina, Kathleen és Joanna a tanító és gyógyító rend testvéri közösségében akarja Istent szolgálni. A zárda viszonylagos zártsága dacára próbára teszi õket a világ: Angie-t tanítványának, egy titkolt terhes tizenévesnek a tragédiája sodorja válságba, a kórházban dolgozó Joannát munkahelyi szerelme készteti döntésének felülvizsgálatára, Kathleent a plébánossal kialakított, ártatlan barátsága miatt küldik el. Mindhárman hol izgalmas, hol zavarba ejtõ, hol félelmetes helyzetekkel szembesülnek, melyek döntésekre és kockázatvállalásra kényszerítik õket - nem utolsó sorban a szerelem terén -, miközben az Orgona utcai párkák csendesen és derûsen szövögetik sorsuk fonalát...

 

 Megint szerelem
Gyönyörû mulatt lány volt Julie Vairon. Szerelmével Dél-Franciaországba szökött, végül mégis egyedül maradt erdei házában, távol a város rosszindulatú pletykáitól, az olajfák és leanderek árnyékában. Akik hallották földöntúli zenéjét, vagy látták rajzait, elnémultak. Némelyek állítják, éjjelente meztelenül táncol a fák között, és úgy úszik a vad sodrású folyóban, mint a vidra. S énekét hallani vélték még a tragédia után is. Száz évvel késõbb a londoni Zöldmadár társulat alapító tagjai elhatározták, felkeresik a házat, hogy a romok mellett megelevenítsék a lány történetét. Ám a színpadi próbák féktelen hevében észre sem veszik, mint kúszik Julie mindannyiuk bõre alá, hogyan veszi birtokba sorsukat, s miképpen éri utol õket megint a sokszínû, olykor boldogságot hozó, olykor halálos szerelem. 2007-ben Doris Lessing kapta az irodalmi Nobel-díjat. A nyolcvannyolc éves írónõ ezzel szinte minden jelentõs irodalmi elismerést magáénak tudhat. Perzsiában született, évekig élt Dél-Afrikában, majd A fû dalol címû elsõ regényével vált világszerte ismerté. Az ötödik gyermek és A fû dalol címû mûvek után idén a Megint a szerelem és Az aranyszínû jegyzetfüzet címû regényekkel folytatjuk Lessing életmûsorozatát.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvtári ajánló - Bródy: