Messze földön ismert és kiterjedt volt a Balassi család, amikor 1554. október 20-án Zólyomban megszületett Balassi Bálint, Balassi János főúr fia. A kisfiú a zólyomi és a kékkői várban, majd Lipótújvárban nevelkedett, a végvári élet tehát nem csak irodalmi téma volt a későbbi költő számára, hanem mindennapjainak szerves része. A végvárak multikulturális, sokszínű élete szintén nem csupán a katonaénekek értelmezéséhez nyújthat segítséget, hiszen Balassi e többnyelvű és a társadalom különböző rétegeit felvonultató „mikrovilágban” belecsöppent abba a nyelvi-formai sokszínűségbe, ami műveire, azok tarkaságára is nagy hatással volt. Talán azért tudjuk Balassi műveit mindmáig olvasni és szeretni, mert nem csak a magas irodalom (sokszor idegen mintákra épülő) poétikai-költői megoldásait használta, hanem a populáris irodalom (a népköltészet, a virágénekek, szólások, közmondások) dallam- és formavilágát, képiségét építette be műveibe.

Virtuális kiállítás megtekintése