Hogy a hûvösebb délutánok kedvüket ne szegjék, tekintsék meg októberi könyvajánlónkat!


Álmok - A tudattalan titokzatos nyelve

Az álmodásnak, az álmok értelmezésének évezredes irodalma van, az álom ugyanakkor legszemélyesebb magánügyünk, melyet csak válogatott kevesekkel kívánunk és tudunk megosztani. Hétköznapi, mégis titokzatos tapasztalat.
Az örökzöld kérdéseket, hogy mi is az álom és miért álmodunk, Verena Kast neves svájci analitikus és pszichoterapeuta a modern agykutatás, a pszichológiai álomfejtés és Carl Gustav Jung tézisei felõl közelíti meg.
Konkrét példák sorával igazolja, hogy érdemes álmainkat elemeznünk: tünetértékûek, önismerethez segítenek, ennélfogva támogatnak abban, hogy életünkön változtassunk.
 
 
 
Borges - Az életút
Kard és tõr, tigrisek, Alef: Borges életmûvének állandó, rejtélyes motívumai korántsem csupán különféle filozófiai-metafizikai problémák illusztrációi, hanem a szerzõ életének nagy traumáiból, fájdalmas csalódásokkal teli szerelmi életébõl, megoldhatatlan konfliktusaiból fakadnak.
Az életmûnek ezeket a személyes gyökereit tárja fel számunkra Edwin Williamson oxfordi irodalomtörténész és Latin-Amerika-kutató, aki - miután tíz éven keresztül élt Borges univerzumában - úgy meséli el a XX. század egyik legnagyobb hatású írójának életét, hogy láthatjuk: Borges nem hûvös könyvmoly volt, hanem Argentína politikai viszontagságai és saját szerelmi ügyei miatt is állandó érzelmi viharok dúlta, megejtõen törékeny ember, aki az irodalomban valamiféle megváltást keresett önmaga számára: szabadulást állandó kétségeibõl és gyakran az öngyilkosság gondolatáig fokozódó kétségbeesésébõl.

 
 
 
 
Az elveszett délelõtt
Gabriela Adameºteanu 1942-ben született, Bukarestben szerzett bölcsészdiplomát. Pályája kezdetétõl elismert regényíró, novellista, mûfordító, kiváló szerkesztõ, irodalomszervezõ, s nem mellesleg tevékeny, nyitott közéleti személyiség. Magyarul eddig A találkozás címû regényét olvashattuk, amely nyomban felkeltette az irodalomértõ közönség figyelmét. Az elveszett délelõtt 1983-ban jelent meg Romániában. Két idõsíkon, a Ceauºescu-éra sivár jelenében és a (némelyeknek) megfényesedõ múltban játszódik a cselekmény. Egy öregasszony, míg átutazik Bukaresten egykori gazdáihoz sovány kegydíjáért, hányatott életére is visszatekint. Az õ szemszöge a viszonyítási pont, melyhez képest kibomlik a többi szereplõk, élõk és holtak esze járása. Majd’ évszázadnyi román történelem elevenedik meg egyszerre alul- és felülnézetben, põre tényeivel és kényes dilemmáival: árnyalt, groteszk és szívszorító rajza az emberi viszonyoknak, indulatoknak, egyszersmind kompozíciós, de fõként nyelvi bravúr, amelyet azonban szinte feledtet a közvetlenség.
 
 
 
 
  Kék zóna
Kate Raab körül minden rendben van. Remek család, hû barátok, jó állás… Aztán egy nap, egy telefonhívás mindent összekuszál. Szeretett és tiszteletre méltó apjáról kiderül, hogy sötét ügyletekbe keveredett. A családfõ kemény döntés elõtt áll: választhat a börtön és a tanúskodás, valamint a volt üzlettársak bosszúja között…
Az apa sorsának brutális fordulata romba dönti a család életét és szerettei újabb tragédiákkal kénytelenek szembesülni. Kate nem szemléli tétlenül az eseményeket, és ahogy egyre mélyebbre ás apja múltjában, megrázó titokra derít fényt…

 
 
 
 
 
 
 
 Humor a tudományban
A humor tudományáról sok mû született már, ám a tudomány humoráról most jelenik meg elsõ ízben átfogó munka. Már maga az alapötlet is érdekes, hiszen hajlamosak vagyunk úgy vélni: a tudományok mûvelõi komoly arcú, szakállas tudósok, akik sosem mosolyognak - hacsak azért nem, mert éppen errõl írnak tanulmányt. Beck Mihály könyvébõl azonban kiderül hogy a tudomány nagyon is emberi dolog, ahol mindig van min nevetni: ironikus díjakon, humoros koholmányokon, a tudományos elnevezések vicces vonatkozásain, esetleg bolondos vagy képtelen találmányokon, szabadalmakon. A könyv tréfás, szórakoztató történeteivel, tanulságos anekdotáival közelebb hozza az olvasóhoz a tudósok távolinak, merevnek hitt világát.

 
 
 
 
 
 
 Nem ér annyit a szerelem
Mégis mennyit? A veszteség mérlegén latolja tizenegy könnyû darab nõi hangon, fanyarul, önkritikusan. Kiábrándulás, válás, özvegység, társkeresés - hogyan kellett volna, hogyan kellene ezután? Érdemes-e bebizonyítani a gyerekeknek, hogy a szerelem délibáb, merõ hitegetés? És elhiszik-e? Sõt, elhisszük-e mi, felnõtt fejjel?
 

 

 

 

 
 
Örök visszatérés? - Társadalom az információs korban
Az internet mélyreható változásokat indított el a világban. Nem volt azonban olyan könyv eddig, mint amilyen a szociálpszichológus professzor és munkatársa e kötete, amely megkeresné a kulcsmozzanatot: az internet által kiváltott hatások miként viszonyulnak a múlthoz, mit törnek szét, s mit tartanak meg a múltból – mindezt a legújabb gazdag empirikus adatok tükrében tárják az olvasó elé.
 
 
 
 
 Sárkányok barlangja
A kedvelt szerzõ új könyvében merõben más, tõle nem megszokott stílussal és tartalommal lepi meg olvasóit. Az Izashannak nevezett nyugtalan lélek szellemi kalandra hív bennünket, és az élet örök kérdéseit teszi fel, konokul keresve a válaszokat. A humor és játékosság végigkíséri a könyvet, de megbújik mögötte a kétségbeejtõ kiáltás, mely minden magára ébredt lénybõl egyszer felszakad: Ki vagyok én?
 
 

 

 

A sorsvadász

Falcsik Mari verseit az erõteljes képiség, a vizuális motívumok gyakorisága mellett a tudatos formahasználat jellemzi. A gyakran egy egyszerû természeti képbõl vagy hétköznapi élethelyzetbõl kibomló versek megragadó, néhol finoman ironikus egyéni variációk a gyermekkori eszmélés, a kamasz- és fiatalkor emlékeire, a felnõttkor és a nõi lét meghatározó pillanataira, a szerelem és a csalódás tapasztalataira.

 

 

 

 2017

Miért nem tudhatja a szerelmespár, hogy fognak-e újra találkozni egymással? A tekintélyes professzor, aki minden évben veszélyes útra indul a hegyekbe, titokzatos módon eltûnik, és nem tér vissza...
Olga Szlavnyikova új regényének hõsei a hitnyikek. Így nevezik az Urálban azokat, akik drágakövek törvénytelen bányászatával foglalkoznak. Számukra a Pavel Bazsov meséiben megörökített hegyi szellemek valóságos lények. Ezek az emberek hozzászoktak a kockázatokhoz, és ahhoz, hogy ne bízzanak meg senkiben - még szeretteikben sem.
És közben közeledik 2017, a közeljövõ mitológiája - a város fõterén az októberi forradalom jeleneteit mutatják be a századik évfordulón, ám a jelmezes show súlyos zavargásokba torkollik...
 

 

 


 


 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 
 
 
 
 

Könyvtári ajánló - Bródy: