Szeptemberi könyvesõ

 A forró napok után hûsöljön a Központi Könyvtárban, és válogasson kedvére az új könyvek között!


 

 

 

Csapdában
Kyle McAvoy, a Yale Egyetem jogi karának végzõs hallgatója ígéretes jövõ elõtt álló fiatalember. Kiváló tanulmányi eredményeinek köszönhetõen jobbnál jobb állásajánlatok közül válogathatna, ha hosszú ideje rejtegetett, sötét titka nem kerülne rossz kezekbe. A megzsarolt fiú arra kényszerül, hogy olyan munkát vállaljon el, amilyet sosem szeretett volna. A világ legnagyobb ügyvédi irodájánál kezd dolgozni mesés fizetésért, de nem csak az irtózatos mennyiségû feladattal kell megbirkóznia, ahogy minden újoncnak, hanem életveszélyes konspirációban vesz részt, lop, csal és hazudik. Ha leleplezõdik, nem csak az ügyvédi engedélyét veszíti el, de börtönbe kerülhet, akár meg is ölhetik.



 Csokis tündértorta és gyilkosság - Hannah Swensen esetei 5.
A sütis krimi sorozat legújabb, 5. kötetében a szingli cukrásznõ, Hannah Swensen napjai gyilkosság nélkül sem telnek unalmasan mostanában. Mert miközben finomabbnál finomabb süteményeket készít a Süti Édenben, szerkeszti a Lake Eden-i szakácskönyvet, fõzõtanfolyamot vezet, pátyolgatja húgát, Andreát, akinek napokon belül megszületik második gyermeke. Ráadásul Lake Edenben mindenki izgatottan készül a seriff-választásra. A versengésben pedig Bill, Hannah sógora a híresen szigorú Grant seriff ellenfele. De természetesen a Süti Éden tulajdonosnõje nem tudja távol tartani magát a minnesotai kisváros legújabb bûntényétõl, amikor is Grant seriffet egy este holtan találják. Hiszen ki más fedezné fel a vaskalapos rendõrfõnök hulláját, ha nem éppen a szingli cukrásznõ? És ki más lehetne az elsõ számú gyanúsított, mint Bill?
Hannah-nak most mindennél fontosabb, hogy tisztázza sógorát és kiderítse, ki a tettes valójában. A Tündértorta rejtélye is tartogat további izgalmakat és nem csak azért, mert a történet során végig a receptjébõl hiányzó titkos hozzávalót nyomozza Hannah és segítõje Lisa…



A Hortobágy
Szép Ernõ 1928 és 1929 nyarán néhány hetet a Hortobágyon töltött (nem messze gyerekkora helyszínétõl), s onnan küldte szinte költõi tudósításait. "a hortobágy világának mindig csak egy- egy kis szegmentumát kapjuk a könyv fejezeteiben... S mindezek a mesteri, finom, pasztellszínû kis mozaikképek észrevétlenül összeállanak, egymáshoz sorakoznak, s csodálatos világképet adnak... S mennyi szeretet van ennek a könyvnek minden sorában... ...ha tanító lennék, magam olvasnám fel egy-egy éppen alkalmas fejezetét, s nem adnám fel leckére, s nem kérdeznék belõle, hogy az impressziók hamvasságán semmit se rontsak. S tenném ezt éppen most, amikor annyit beszélnek a magyarságról..." (Kodolányi János)



 Egy szalmaözvegy levelei
Milyen kalandokba bonyolódik az 1890-es évek derekán, a világvárossá nõtt Budapesten egy minisztériumi tisztviselõ, aki hat hosszú héten át - felesége gyógyfürdõre utazván - nevelõje lesz hat gyermekének: három kisfiának, három kisleányának?
Benedek Elek, aki ekkor már jó nevû szerzõ (ez idõ tájt lát napvilágot »A magyar mese- és mondavilág« öt kötete), s véletlenül éppen három fiú és három leánygyermek édesapja, nemcsak egy mai szemmel nézve szokatlanul nagy család életének kisebb-nagyobb viszontagságait, az apai szerep nehézségeit, valamint a feltétlen házastársi hûségben meg-megingó szalmaözvegy vívódásait írja le, hanem megörökíti számunkra a fõváros egykori polgári életét. Megismerjük a magára, maradt családfõ aktuális gondjait, aki panaszkodik a zsúfolt lóvasúti közlekedésre, a lakbéreket "stájgeroló", azaz emelõ pogány háziurakra, a megbízhatatlan cselédekre, a pletykálkodó újságírókra...
A gyermekszeretõ író észrevesz több olyan apróságot is a városban, amin változtatni kellene az illetékeseknek, hogy a pesti gyerekek élete gondtalanabb lehessen.



 Jobb kettesben! avagy hogyan találjuk meg az igazit?
„...megtalálta a párját, és boldogan éltek, míg meg nem haltak...”
igen ám, de miképpen?
Bärbel Mohr a korábbi sikerkönyveibõl jól ismert, páratlanul humoros és magával ragadó stílusában írja le, hogyan válhatunk mi magunk valódi társsá vagy vonzó szeretõvé ahelyett, hogy lehetetlen elképzeléseinket dédelgetve a mesebeli királyfira vagy királykisasszonyra várnák. Megtanít szárnyakat adó erõvé varázsolni a mindennapok talaján gyökerezõ, néha megfakultnak tûnõ kapcsolatunkat. Módszere, a hawaii ho’oponopono (magyarul: hoppolás), csupán vidám csevegésnek tûnik, mégis rendkívül hatékony önismereti technika, egyedülállók és párok számára egyaránt.



 A legfényesebb századforduló
A szerzõ új könyve az olasz irodalom olyan nagyságrendû szerzõivel foglalkozik, mint Cesare Beccaria, Vittorio Alfieri, Vincenzo Monti, Ugo Foscolo és Alessandro Manzoni. A neves irodalomtörténész-italianista fõ kutatói területének és korszakának (felvilágosodás és romantika) meghatározó alkotóit és alkotásait vizsgálja.





 

MacTértem
A MacTértem egy képzeletbeli Windows-felhasználó történetét meséli el attól a pillanattól kezdve, hogy elõször találkozott a Mackel, egészen addig, amíg berendezkedett az új gépén. A könyvbõl kiderül, hogyan építhetjük fel Macintosh számítógépünket fõként ingyenes vagy olcsó szoftverek segítségével úgy, hogy a lehetõ legkellemesebb környezet fogadjon bennünket, akár munkáról, akár szórakozásról van szó.
A már gyakorlott Windows-felhasználók megtudhatják, miként mûködnek a megszokott windowsos fogások Mac OS X alatt, valamint a Windows alatt megismert és használt szoftvereknek melyek a Mac OS X alatti megfelelõi. A könyv sorra veszi az operációs rendszerek között különbségeket és hasonlóságokat, hogy megkönnyítse az átállást a Windowsról Mac OS X-re.
De hasznos azoknak a felhasználóknak is, akik már használták a Mac OS X-et, hiszen számtalan trükköt sajátíthatnak el belõle.
Megismerhetünk több ingyenes beszerezhetõ programot, amelyek elengedhetetlenül fontosak, és kényelmesebbé teszik a mindennapjainkat a Mac OS X operációs rendszerrel.


  Mamó
Máté Angi hõse árva kislány, aki zord nagyanyjával, Mamóval egy kidõlt-bedõlt, kék falú univerzum lakója. Mégsem afféle árvagyerekes-ríkatós lelki horrortörténet ez, sem puszta tudósítás a szeretetlenség poklából. Az elképesztõen tömény kisprózákból nem holmi sivárság árad. A titok az író világ-újrateremtõ nyelvezete, amely egyszerre egyedi és erdélyi, gyermeki és mûvészi, csodásan hajlékony és mulatságosan naiv. Mamó "korcbaszedett' arca felett lobogós hajon "csicsonkáznak" a "hajuziga-bogarak", a templomi szentek "mutatják a szomorút, ki magukból", "Nemzetközi Nõnapkor ott állnak a legszebb anyákok, a legszebb fejükkel, ruháikkal", temetõben pedig "járulnak a népek, mintha lerónivaló sajnáljaik lennének". A túlélés eszközei a varázsigeként örvénylõ szavak. Sok jó könyv jelenik meg manapság, ám ritka az olyan, amelynek a helye elõre ott állna kitöltetlenül a magyar irodalom polcán. A Mamó ilyen szín a palettán. Csak most, hogy van, jövünk rá, mennyire hiányzott!
Lackfi János


Szerenád
John Howard Sharp operaénekes. Igaz, hogy elment a hangja, és a bárból is kidobták, ahol eddig dolgozott, de igazi operaénekes: Olaszországban tanult, a világ nagy operaszínpadain lépett föl. Most pedig egy ócska mexikói kávéházban ül, amikor belép egy gyönyörû indián lány. Az indián lányok ritkán szépek, de ez a lány tiszta azték és gyönyörû. Sharpnak amerikai voltán kívül semmije sincs, pénze egy fillér sem, de sikerül felhívnia magára Juana figyelmét. Ám amikor énekelni próbál neki, a lány kirúgja.
Legközelebb akkor találkoznak, amikor Juana levélben keresi meg: nyitna egy bordélyt Acapulcóban, és könyvelõnek kellene a férfi. De az odaúton egy váratlan vihar elõl kénytelenek egy templomba menekülni. A vihar, a magaslati levegõ, a szerelem - ki tudja, mitõl, Sharp hangja visszatér. Eleinte el sem akarja hinni, de aztán sietve Kaliforniába utaznak, és a férfiból néhány hónap leforgása alatt filmsztár lesz. Sajnos szerzõdés köti a filmvállalatához, így amikor meghívja a Metropolitan operaház New Yorkból, nem mehet el. Juana rábeszéli a szerzõdésszegésre. És innen indul útjára kettõjük végzete.


  A szünet
Regényének hõse egy fiatalember, kortársunk, aki megcsömörlik a világhírû Renault autógyár billancourt-i mintatelepének kétszeresen kilátástalan mindennapjaitól: embertelen taposómalomnak érzi ezt a rombuszemblémába zárt világot, amely fölé azonban a termelés beszüntetésének, a megélhetést nyújtó sziget kultúrnegyeddé alakításának perspektívája úgy tornyosul, mint a végzet. A balsejtelem és a tagadás ûzi a fiút a családi otthon falai közé, ahol napról napra számot ad elvonulásáról. Még szûkebb térben, még egyhangúbb háztartási teendõk közepette, csakis özvegy apjával és hûségesen feljáró barátnõjével érintkezve képes visszatalálni teljes önmagához - így szüremkedik be hozzá újfent, emlékein és indulatain keresztül az élet, a szánandóan triviális, ám egyedüli reményt jelentõ emberi összetartozás. A környezet, az ambivalens létállapot szociografikus hitelû, érzékeny ábrázolásával Ariel Kenig azonnal nagy figyelmet keltett - Camus-éhez hasonlították stílusát -, megérzései pedig idõközben sokszorosan igazolódtak
Könyvtári ajánló - Bródy: