Nemzetek irodalma

Ha van született, ízig-vérig manhattani lakos, akkor Bernie Rhodenbarr antikvárius és betörõ az. Ritkán merészkedik idegen tájakra, ám most a tél közepén megteszi, ugyanis szíve aktuális hölgye, Lettice, nagyon szeret mindent, ami angol. Mit tesz isten, New York állam északi részén van egy hamisítatlan angol vidéki kúria, benne egy könyvtár, abban meg egy nagyon ritka elsõ kiadású könyv. Kell ennél több?Munka és élvezet egyszerre. Ám kiderül, hogy Lettice nem tud elutazni, mert éppen aznap megy férjhez. És nem Bernie-hez. Õ azonban most sem adja fel, elviszi magával Carolynt, és alig érkeznek meg, Bernie máris indul megszerezni a könyvet. Csak éppen egy holttest fekszik a könyvtár közepén...


Cseh irodalom

 

A történet bûnügyi regényként indul, végül pedig egy bizarr és abszurd világ látleletévé változik át. Különös történeteket sokan írtak már, de Ad actát jellemzõ groteszk humor, könyörtelen szarkazmus, provokatív gondolat, nyelvi lelemény és stilisztikai bravúrok elegye nem jöhetett volna létre másutt, mint az Europeana szerzõjének, napjaink legeredetibb cseh írójának laboratóriumában. 

Bízz bennem

Amikor Louise Rick, a Koppenhágai Rendõrség gyilkossági csoportjának nyomozónõje egy fiatal nõ esetével kezd foglalkozni, aki nemi erõszak áldozata lett, hamar rájön, hogy az ügy sokkal bonyolultabb, mint azt elsõre gondolta. A nõ ugyanis egy internetes társkeresõ oldalon ismerkedett meg leendõ partnerével és támadójával. Annak ellenére, hogy Louise-nak sikerül beazonosítani néhány álnevet, amelyet a férfi használ, kudarcba fullad minden próbálkozása, hogy leleplezze valódi kilétét. Egy napon, amikor barátnõje, az újságíró Camilla Lind bejelenti, hogy õ is egy olyan férfivel randizik, akit az interneten ismert meg, Louise rájön, hogy az egyetlen módja, hogy véget vessen az erõszaktevõ rémuralmának, ha a weben keresztül próbálja elõcsalogatni õt arctalanságából.

„Ma a metrón az jutott eszembe, hogy vajon az emberek felfogják-e, mit jelent húsz évesen helyt állni ebben a rettenetes viharban, amikor ebben az életkorban éppen hogy a világ szépségét kellene befogadnunk, és ki kellene tárnunk a szívünket az embereknek?” Hélene Berr úgyszólván elsõ perctõl tisztában van vele, hogy történelmi idõket él, és aggályos pontossággal jegyez fel minden említésre méltót, a megszállt Párizs hétköznapjait; azt a világot, amely fokról fokra merül az egyre áthatolhatatlanabb sötétségbe. A huszonéves lány 1942 kora nyarától 1944 kora tavaszáig dokumentálja érzéseit, élményeit, gondolatait. De a könyv nemcsak arról ad mesteri képet, hogyan ritkul meg egy nagypolgári család körül lassan a levegõ, hanem arról is, mennyi lelkierõ, méltóság, együttérzés, tudatosság, emberi tartás, bátorság, sõt, hõsiesség volt ebben a törékeny diáklányban.
Az olvasó ezt a közel hatvan év múltán elõkerült mûvet – a számos publikált visszaemlékezés közül – akaratlanul is Anne Frank naplójával állítja párhuzamba. Az írás személyessége és közvetlensége a Journal d'Hélene Berrt az egyik legkeresettebb könyvvé tette Franciaországban.

 

A káosz vigasza számomra azt a képességet jelenti, hogy bekapcsolódjunk a jeleknek abba az átláthatatlan sokféleségébe, amelyben élünk és olvasunk. Azt a képességet, hogy ebbõl a sokféleségbõl kiválasszuk, ami fontos a számunkra, ami a másik és a másféle felé mutat. A káosz vigasza abból a meggyõzõdésbõl született, hogy sokra vagyunk képesek, ha nem az örökkévalóságnak munkálkodunk, hanem a töredék-idõnek, annak a pillanatnak, amikor megállunk megpihenni és fellélegezni… Örülnék, ha megbízható és érdekes kalauznak bizonyulna, kedvet támasztana nem csupán a horvát költészet olvasására, hanem saját világod megértésére és a magyar nyelv (kultúra) tapasztalataival való összevetésre is. Nem túl sok ez a vigasz és a káosz ötvözetétõl? A kérdések és kételyek elkerülhetetlen összetevõi az olvasásnak és az írásnak, elkerülhetetlen összetevõi annak az örömnek és kalandnak is, amit a horvát költészet kínál és tartogat.

Fiú - Elbeszélések

Az 1948-as születésû filmes fenegyerek eredetisége, kulturális határokat átlépõ, fanyar képzelete révén napjainkra Japán „védjegyévé” vált. Kitano személyét, mûvészetét legendák sora övezi, filmjei igazi kultuszfilmekké váltak. A Tûzvirágok (Hana-bi) és A szamuráj (Zatoichi) címû remeklését számos díjra jelölték, s elnyerte többek közt a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlán- (1997), illetve Ezüst Oroszlán-díját is (2003). A világhírû japán filmrendezõ kötetében három elbeszélést olvashatunk. A Bajnok kimonóban, a Csillagbölcsõ és az Okamesan. Mindennapjaik küzdelmesek, fájdalmasak, sokszor felemelõek. A balladai hangvételû írások szereplõit életük folyama más-más problémákkal való szembenézésre kényszeríti. Mindegyiküknek meg kell vívnia a maga harcát – s ki sikerrel áll fel, kit pedig megtörnek a megpróbáltatások.
Takeshi Kitano elbeszélései olyan örök emberi problémákat járnak körül, melyekkel legelõször kamaszkorunk hajnalán szembesülünk.

Utolsó vacsora

Pawe³ Huelle (1957) legújabb regénye gyökeresen különbözik a Gdansk múltját nosztalgikusan felidézõ szerzõ eddigi írásaitól. Bár a több helyszínen, több idõsíkon játszódó Utolsó vacsora legfontosabb helyszíne ezúttal is az író tengerparti szülõvárosa, a cselekmény javarészt a nem túl távoli jövõben játszódik.
Amely jövõ persze a jelen tendenciáinak szatirikus kivetítése: a városban a templomok mellett mecsetek épültek, az egyik fõútvonalat Kaczynski fivérek sugárútnak nevezik, a városlakók életét pedig éjjel-nappali italboltok elleni bombamerényletek bénítják, amelyek hátterében egyesek az iszlamistákat, mások a saját magáról elnevezett bormárkával piacra lépõ, befolyásos Monsignore tisztelendõt gyanítják.
De a jelenhez kapcsolja a regényt a cselekmény középpontjában álló, készülõ festmény, az Utolsó vacsora is, amelynek modelljei - a regény fõszereplõi - az esti nagy, közös fotózásra igyekeznek a felbolydult városban. Nemrégiben csakugyan készült egy ilyen kép: Maciej Wieszewski, a gdanski Szépmûvészeti Akadémia professzora 1995 és 2005 között festette nyolc méter hosszú Utolsó vacsoráját. A Szent János-templomban látható kép kezdettõl komoly támadások kereszttüzében állt. A regényben többször is megvetéssel emlegetett "avantgardista" kritika giccsnek kiáltotta ki a festményt, amelynek apostolait a festõ barátairól, a gdanski elit képviselõirõl - köztük a szerzõrõl, Huellérõl - mintázta.

Magyar irodalom

Egymáshoz tartozók

A viharos sikert és fölzaklató vitákat kavaró regény, A gyerek, valamint összegyûjtött versei, a Meleg kilincs után ismét kisprózakötettel jelentkezik Háy János.
Kik és mik is tartoznak egymáshoz? Családtagok és családi történetek. Azután az irodalmi „család” tagjai, hajdani írókollégák és az irodalomtörténeti emlékek. Valóságos utazások szóló naplók. Képzeletbeli utazások kortársaink indulatainak és elfogultságainak vidékén. Ahogy a szerzõ írja elõszavában: „olyan viszonyokról van szó, pl. apa-anya-gyerekek, író-írás-irodalom, amelyek természetükbõl adódóan egymáshoz tartoznak”.

 

K. történetet

Élete során Kõszeg volt könyvkiadói szerkesztõ, kritikus, állambiztonsági tisztek által kergetett ellenzéki, politikus, lapszerkesztõ és jogvédõ. E változatos élet történeteibõl keletkezett a tárcanovelláknak az a fûzére, amelyet a szerzõ most kötetbe gyûjtött. K. történetei olyanok, mint a zsánerképek egy régi szalon falán. Néhány vonással idéznek fel egy élethelyzetet, jellemeznek, hol groteszk módon, hol érzelmesen egy-egy figurát. A "képecskék" alakjai között vannak írók, akikkel a szerzõ még könyvkiadói munkatársként találkozott, vannak politikusok és politikai haszonlesõk, de van rablógyilkos is, aki elképesztõ szenvtelenséggel beszéli el, hogyan ölt meg embereket, hol egy rossz szóért, hol filléres haszonért. Van írás, amely a magyarországi holokauszt hónapjait idézi, van, amelyik a Kádár-rendszer végtelennek tetszõ éveit, a szorongással és szabadsággal teljes ellenzéki létet, vagy a közelmúltat, amikor a damaszkuszi utat azon frissiben megjárt emberek éppen elfelejtették Saulusként töltött elõéletüket. A tárcanovellák sorozata mellett a kötet másik két ciklusát terjedelmesebb, de ugyancsak önéletrajzi fogantatású régebbi és újabb írások alkotják, köztük az emlékezetes Halálkrónika, amelyben a szerzõ felesége, Fekete Éva betegségének és halálának a történetét mondja el, meg a maga soha meg nem bocsátható menekülését a halál és a haldokló közelébõl. A kötetet Fekete Éva megrendítõ betegségnaplója zárja.

A Királycsináló

A mû egy olyan asszony életét mutatja be regényesen, fordulatokkal gazdagon, aki a világtörténelmet a háttérbõl alakította, akinek köszönhetõen Európa két világformáló uralkodót is kapott. Fiát, Nagy Károlyt úgy emlegetik a mai történelemkönyvek, mint "Európa atyját", aki a Római Birodalom bukása után Nyugat-Európa elsõ császára volt. S mindezt nem kis részben anyjának köszönheti, aki szenvedélyes asszony, gyengéd anya és józan stratéga volt. E különleges asszony története 741 nyarán kezdõdik, amikor Laon gróf leánya, Bertrada elindul Frankhonba, hogy hozzámenjen Pipinhez, a frank majordomus fiához, de elkalandozik a kíséretétõl, és ez végzetes eseményekhez vezet: megerõszakolják, Pipin pedig nem õt vezeti az oltárhoz. Megpróbáltatásaival szembe nézve – a Hungariai Flora névvel álcázva magát – nagy türelemmel és bátorsággal készül arra, hogy bosszút álljon az elszenvedett sérelmekért. Kitartásának és nõiességének köszönhetõen végül elfoglalja az õt megilletõ helyet Pipin mellett, aki nagymértékben hitvese eszességének és diplomáciai érzékének köszönhetõen II.(Kis) Pipin néven teheti a fejére a királyi koronát, és így Frankhonban õ lesz a Karoling-dinasztia elsõ királya. Ezzel elkezdõdik a hajdani grófkisasszony felemelkedése a korai középkor legbefolyásosabb asszonyává.
Házasságukból két fiú és egy lány születik, akiket nemcsak teljes anyai odaadással szeret, de okosan, a jövõjük megalapozására is gondolva nevel és lát el tanácsokkal. Van, amikor féltékenységében a mágia eszközeitõl sem riad vissza, aminek férje végül áldozatul esik, majd újra latba veti józan eszét és kitartását, hogy elsõszülöttének biztosítsa a frank trónt, akibõl a korszak leghatalmasabb uralkodója lesz, Nagy Károly.
A regény izgalmas fordulatokkal bõvelkedik, miközben betekintést nyerhetünk a korszak kolostorainak, nemesi házainak, katonai táborainak mindennapi életébe is.

Az ember, aki álmában élt

Radoslav Petkoviæ (1953) szerb író elbeszéléskötetében minden darabot egy misztikus, rejtélyes hang leng körbe. Vagy bibliai történetek apokrif megfogalmazásait, vagy sejtelmes, meg nem magyarázható isteni-istentelen akciók szétdúlta hétköznapi történeteket olvashatunk. Váratlan találkozások, rejtélyes betegségek, földi vagy égi hatalmak világot megbolygató döntései ássák alá a mindennapok magától értetõdõ otthonosságát, ébresztik rá a hõsöket arra, hogy több dolog van földön és égen, mint amennyit az emberi értelem felfogni képes.

Hansen gyermekei

Egy barátság története. Egy forradalom története, habár csak úgy, ahogy távolról, egy kerítés mögül látszik. Az utolsó európai lepratelep története. Kiközösítve, a pusztaságba vetett kastélyban horvát, amerikai, román, orosz leprások a huszadik század végén. Összezárva, barátságra, bûnre és halálra ítélve. Egy hely, ahonnan nincs értelme megszökni, mert a tisztátalanság stigmája sosem ereszt, és mégiscsak a szökés terve ad erõt… Spahic lírai és reális leírásokat összefonva ad feszes ívet regényének, mely a betegség kultúrtörténetével, legendáival nyeri el allegorikus formáját.


Román irodalom

A félhanggal emelt idõbõl érkezett

Nem szokványos könyv ez, hiszen különös célt tûzött maga elé: komikus történet, melyen szerzõje öt éven át gondolkodott és dolgozott, abban a reményben, hogy elmondja majd a lényeget azon társadalom életének egy történelmien fontos pillanatáról, amelybe õ beleszületett, és amelyben nevelkedett. A szerzõ abban bízik, hogy a magyar olvasó számára semmi nehézséget nem jelent majd a kitûzött cél azonosítása és megértése, nevezetesen mindazon ideológiai természetû elfajulások és megbetegedések leírása és színrevitele, melyeket a román társadalomban a berlini fal leomlása a felszínre lökött. Könnyen lehet, hogy e sajátosságoknak más kelet-európai társadalmak fejlõdésvonalán is akad megfelelõje

Gyerekek háborúja

Két vonat indul Kolozsvárról, egy gyors Bukarestbe és egy vakációzó gyerekekkel a Fekete-tenger partjára. Valahol a Kárpátok hegyei között a gyerekvonatot megállítják. Ezzel nem csupán az iskolások és tanáraik élete változik meg, összekapcsolódik mindkét vonaton utazók sorsa: az igazság bajnokaként élõ bukaresti újságíró, a szülõvárosát Amerikára cserélõ sebésznõ, az újabb nemzedékhez tartozó üzletember, a jobb megélhetést Kanadában remélõ lány és a 1945-ben ikertestvérét elveszítõ idõs asszony élete eddig nem várt fordulatot vesz. A huszonegyedik században, a román hegyek között egy forró nyári napon kitör a háború, mely összefonódik az alvilági fegyver- és gyermekkereskedelemmel, a politikával és egy programozó weblapján világméretûvé válik.
Hömpölygõ, romantikus nagyregény, sokszereplõs, több szálon futó események, ironikus, szkeptikus elbeszélõi kiszólások. Ilis egy egyszerû ötletbõl kelet-közép-európai társadalmi tablót bont ki, melynek kegyetlen nevetségessége elõl talán tényleg csak Harry Potter láthatatlanná tevõ köpenye nyújthat menedéket.

Huszadik századi román novellák - Modern Dekameron

A kötet a kor legjobb novellistáinak legjobb mûvein keresztül hozza közel a magyar olvasóhoz azt a világot, amelyet nem mindig értettünk ( azt hittük Balkán, de nem tudtuk mi az), és nem mindig akartuk megérteni, sõt. Remek mûvek olvashatók itt a klasszikusoktól egészen a mai modernekig, Ion Luca Caragiale-tól, Mihail Sebastiantól, a francia mûveltségû, "amerikai román", Norman Manean keresztül Gabriela Adamesteanu-ig, vagy az évek óta Kanadában élõ Bogdan Suceava-ig.

Utóférfiak

„Utóférfiak azok a férfiak, akiket egy nõ szavakba facsar. Többnyire nem marad más belõlük, mint lenyúzott és száradni kitett bõrük. Néha viszont mégiscsak víziók, fantazmagóriák, érzések és érzelmek maradnak utánuk.”
A kötet több mint 100 számozott férfiportrét tartalmaz, mindegyik külön oldalon kezdõdik, és Esterházy Péter Egy nõ címû könyvéhez hasonlóan a másik nemrõl beszél – de ezúttal a férfiról.
A finom megfigyelésekbõl, apró részletekbõl változatosan és szórakoztatóan, költõi és mégis közvetlen nyelven ábrázolt férfiak színes albumba rendezõdnek, amely bepillantást nyújt az ismerõsen meghitt, mégis kicsit más férfi-nõ kapcsolatba, ugyanakkor egy mûvelt, kíváncsi, érdekes egyéniségû, merész és szókimondó mai fiatal román írónõ látásmódjába.