A hónap verse 2017. február - Király Levente, Igor Lazin: Van egy kutyánk...

kutyaVan egy kutyánk, Szafaládé,
lába töpszli, füle csálé.
Szőre loncsos,
farka lompos,
de nem lesz ő soha másé!
 
Szégyent sose hozna rátok,
okosabb, mint gondolnátok!
Ugat, ha kell,
almot nevel,
s művtöriből diplomázott.

Pincsink, Kuglóf meditál,
előtte egy teli tál:
hozzá se nyúl,
füle konyul –
vagy csak nagyon hezitál?
 
Azon rágódsz, Kuglicsek,
télen miért van hideg,
van-e isten,
s hely a priccsen?
Nagy falat egy pincsinek!

Basset houndunk, Kalambó,
nem ám földi halandó!
Segít holnap
Télapónak,
vállán dundi szakajtó.
Szarvasszánról vakkangat,
integet a vadkannak.
Ilyen blöki,
írnál neki?
Nem találsz jobb alkalmat!

Ez a verseskötet kutyákról szól. Szerepel benne masztiff, kuvasz, malamut, border collie, szamojéd, skót juhász, doberman, corgie, spicc. Az egyik pudingot főz és bélyeget gyűjt, a másik tejet iszik, a harmadik okosan néz és nyelvet lógat. Van, aki kocsmába jár, stoppal megy Skóciába és tereléstant tanul.
Mindenki meglepő és mókás dolgot csinál. A nevek is mulatságosak. Van például Tekila nevű csivava, egy puli, akit Rastaboy-nak, egy schnauzer, akit Karalábénak és egy komondor, akit - ó borzalom - Picurkának hívnak. Szó sincs tehát kutyahatározóról, a kutyák kinézete és összes cselekedete nem tudományos tényeken és megfigyeléseken, hanem a képzeleten alapul. De az igaz, hogy a jól ismert fajtáktól a kevésbé ismertekig, ilyen például a griffon, amelyet a magyar közönség a Lesz ez még így se… című filmből ismerhet, a fajták szinte teljes tárháza megjelenik a versekben, nem kifelejtve a magyar kutyafajtákat és a keverék kutyusokat.
Az illusztrációk, Igor Lazinnak köszönhetően fantasztikus összhangban van a versekkel, már a borító is rendkívül csalogató a rengeteg mindenféle kutyussal.
„Tavaly augusztusban, egy szép délutánon, éreztem magamban mocorogni az ihletet. Nosza, le is ültem tollal, jegyzetfüzettel, hogy akkor jöhet az a meghatározó első mondat. Fogalmam sem volt róla, mi jön, csak éreztem, hogy most, hogy mindjárt… És akkor elrohant lelki szemeim előtt egy lógó nyelvű vizsla, aki, nem tudom, honnan vettem, de biztos voltam benne, hogy a Mogyoró nevet viseli. És már jött is a limerick, „Van egy vizslánk, Mogyoró…”, aztán sorban a többi.”  - mondja a szerző egy interjúban.
De hát mi is a limerick? A limerick ötsoros nonszensz-vers, amely az első sor „Volt egyszer...” mesei fordulatával (jelen esetben ez Van egy kutyánk.. Volt egy kutyánk… Van nekem egy… és ezekhez hasonló változatokra módosul) bejelentett hős fantasztikus kalandjait beszéli el. A limerick rímképlete: aabba, a bb sorok mindig rövidebbek. Ritmusa általában jambikus, de sokszor szöktetett jambusokkal vagy anapesztusokkal gyorsul fel. Rendkívül tömör, rendkívül bájos, rendkívül bárgyú, néha rendkívül idegesítő. A versformát Franciaországból hozták be a XVIII. század elején a brit szigetekre visszaérkező ír utazók. Szokás volt, hogy valamely nagyobb összejövetelen mindenkinek négysoros verset kellett rögtönöznie, amelyre az egész társaság rávágta a refrént: Jöjjön el, várja Limerick! Így lett az ír város a versforma névadója.
A könyv bájos és humoros verseit egyaránt élvezhetik a gyerekek és a szülők. A gyerekeket biztosan vonzza majd, hogy a kutyák pontosan azt csinálják, amit ők tehát szelfiznek, skype-olnak, "bigmac" menüt esznek a Mekiben, neten rendelnek, van iPhone-juk és GPS-ük és elhajolnak, mint Neo. A „művelt” felnőttebb korosztály számára Colombo, a Práda, a művtöri, és a tofu teremt otthonos, erről már hallottam hangulatot. Meg kell említeni a versek rendkívüli nyelvi gazdagságát. Hangulatfestő szavak, régies kifejezések, a gyermekek számára talán még nem ismert ezért érdekes idegen eredetű szavak, ifjúsági nyelv, argó, szleng jelenik meg a versekben. Talán egy-egy szó jelentésére a gyerekek rá is kérdeznek majd, és biztosan nemcsak jól szórakoznak, és sokat nevetnek, hanem tudatosabb nyelvhasználók is lesznek.

Király Levente (Szeged, 1976. november 13. –) író, költő, szerkesztő. 1995–2001 között az ELTE BTK magyar-kommunikáció szakos hallgatója volt. 1996–2000 között a Sárkányfű című irodalmi folyóirat alapító szerkesztője volt. 2000–2002, majd 2008–2015 között a Magvető Könyvkiadó szerkesztője. 2015 márciusától a Corvina Könyvkiadó szerkesztője. Könyvei: A legkisebb (versek, JAK-Kijárat, 2000), Így irtok én (paródiák, Korona Kiadó, 2004), Szánalmasan közel (versek, Parnasszus könyvek, 2005), Nincs arany közép (versek, Magvető, 2007), Hová menekülsz (novellák, L'Harmattan, 2010), Énekek éneke (regény, L'Harmattan, 2011), Égre írt könyv (regény, L'Harmattan, 2013), Pergamen (versek, L'Harmattan, 2014),  Диктати (bolgár nyelven, novellák, 2015), Van egy kutyánk... (gyerekversek, Igor Lazin rajzaival, Manó Könyvek, 2016) - Díjai: Gérecz Attila-díj (2000), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (2001), NKA alkotói ösztöndíj (2009, 2014).
Igor Lazin animációsfilm-rendező 1964-ben, Novi Knezevacon született, Szerbiában. 1985 és 1989 között belsőépítészetet tanult a belgrádi Képzőművészeti Egyetemen. 1993 óta él Magyarországon. 1993 és 1999 között a Varga Stúdióban animációs rendezőként dolgozott, majd 2000-ben megalapította a Myfilm Stúdiót. Rendszeresen jelennek meg illusztrációi gyermekkönyvekben és magazinokban, munkáival egyéni és csoportos kiállításokon szokott részt venni.
http://primanima.eu/igor-lazin/?lang=hu
http://drot.eu/article/kiraly-levente-van-egy-kutyank-reszletek
 


Fenntartónk

Eger város

Szakmai elismeréseink

 
 

 

 
 

 

Kapcsolat

Cím: 3300 Eger Kossuth L. utca 16.
E-mail: info@brody.iif.hu
Telefon: 36/516-595

Központi Könyvtár nyitva tartás
hétfő: 13-18
kedd-péntek: 10-18
szombat: 10-16

További részlegeink nyitva tartása

Könyvtárközi kölcsönzés

EBSCO eBooks

 

E'mese vár


Támogatónk:

Blogok

A Zenei Gyűjtemény blogja