Márciusi könyvajánló

 Németh Andor: Egy foglalt páholy története

Az Egy foglalt páholy története eredetileg folytatásos regényként jelent meg az Újság című lapban 1938–1939-ben, 1942-ben pedig könyv alakban is kezükbe vehették az olvasók. Kulcsregényről van szó, viszonylag könnyedén behelyettesíthető főalakokkal. A főhős, Jámbor Gyula nyilvánvalóan a külföldről frissen hazatért Németh Andor, Timár Titusz maga Karinthy Frigyes, a felesége, Aurélia pedig a Karinthyné – született Böhm Aranka – nevet viselte a „valóságban”. A mellékalakokhoz is lehet talán kulcsunk, például az egy villanásra megjelenő Mauthner, a filozófus szinte bizonyosan a fiatal Lukács György (vagy talán Németh Andor egyetemi kollégája, Fogarasi Béla), a Tituszt és kávéházi körét arisztokratikusan elemző Mihályfi-Messer, a „blazírt világfi és sikeres író” alighanem Márai Sándor. Másfajta megközelítésből az Egy foglalt páholy története egyfajta nevelődési regény is, hiszen az írót megtestesítő főhős, Jámbor, olyasvalaki „aki soha semmihez nem kapcsolódott eltökélten, aki szabadon lebegett a világban, de ez a szabadság nem belső elhatározásból eredt, hanem egyfajta szellemi dermedtségből, gyökértelenségből.”



 Hanif Kureishi: A kültelki Buddha

Karim kétségbeesetten próbál kikerülni Dél-London lepukkant külvárosából, hogy megízlelje az 1970-es évek tiltott gyümölcseit. Váratlanul rátalál a lehetőség, hogy egy belvárosi színházban játsszon, ahol megfásult punkok, trockisták, avantgarde színészek és hippik között vezet kacskaringós útja.

 Dmitry Glukohovsky: Orosz népellenes mesék

A Metró-regények és a Szürkület szerzője negyedik könyvében fantasztikus képet fest a mai Oroszországról, ahol semmi sem az, aminek látszik.
Moszkva épülőben lévő üzleti negyede, a Moszkva-City valójában egy borzalmas vállalkozást álcáz; a választások eredményét egy szuperszámítógép dönti el; és az ország vezetőiről kiderül, hogy... hát ők sem egészen emberek. Az állami tisztviselők asztalán mindenhol ott van egy különleges, címeres telefon, amelynek jóindulatát mindennapos adományokkal kell megnyerni,
és az égen hatalmas léggömbök lebegnek, amelyek felfogják a Nyugatról jövő légáramlatokat, és pénz képződik bennük. Glukhovsky fantáziája kimeríthetetlen, ám ezek a novellák minden őrült ötletükkel és sci-fis sztorijukkal együtt bámulatosan éles felbontásban ábrázolják a mai orosz életet; akár egy kis isten háta mögötti faluét, ahol észre sem veszik a pár nap alatt lezajlott nukleáris háborút, akár az ország két vezetőjének bonyolult kapcsolatát; akár egy vidéki orosz kiskirály elképzelését az igazi szabadságról.

 Georges Simeon: Az elátkozott hajó

Sokat látott matrózok azt mondják, létezik egy átok, amely a világ bármely pontján sújthatja a hajókat, ráadásul senki nem tudja pontosan, hogy mi rá a magyarázat. Talán csak a véletlenek kegyetlen összjátékáról van szó.
Baljóslatú események egész sorozata kezdődhet egészen ártatlan módon, de egy tapasztalt tengerész látja a különbséget. Hirtelen, minden ok nélkül elpattan egy árbockötél, és eltöri az egyik matróz karját. Egy hajósinas megvágja az ujját krumplihámozás közben, és másnapra belehal a sebfertőzésbe. És ez csak a kezdet.

 Centauri: Jégvágó

Centauri, a "titokzatos író" nem az Államokban él, első regénye mégis egy hamisítatlan, modern amerikai nagyregény. Hátborzongató balesetek, merényletek, agyműtétek, kocsmázások, válságok, és szerelmi csalódások jelölik ki az ifjú Dan Coolbirth útját, hogy aztán a nálánál jóval idősebb Angelicával folytatott románcát egy kettős gyilkosság szakítsa meg. Ekkor elkezdődik a road movie, Dan Kaliforniából észak felé, Montanába menekül, ahol a vad szépségű és különös képességekkel megáldott indiánlány, Téa keresztezi az útját. Szinte filmszerűen áll össze egy extravagáns, őrült, mégis sok szempontból fájóan átlagos család története, miközben számos jellegzetes és felejthetetlen figura bukkan föl, áttételesen pedig fontos szereplőkké lépnek elő olyan írók, mint Salinger vagy Melville, sőt fény derül arra is, hogy mi köti össze a famíliát Jack Londonnal. Dan, a maga kamaszos módján, durva kritikával illeti a világot, főként a szüleit – még az imádott nagyit is, aki lökött barátai segítségével igyekszik "tökös gyereket" faragni belőle –, ugyanakkor remek humora van. Azt viszont nehéz eldönteni: Dan útja a múltba visz, vagy egy olyan világba, ahol élő ember még nem járt.

 Trux Béla: A templomos lovag

Ez a hatalmas ívű regény a német kisnemesi származású Tristan von Zorn lovag viszontagságos életét, egyszersmind a kereszteshadjáratok korának alkonyát varázsolja elénk meghökkentő elevenséggel. A történet egy szerelmi gyilkosság árnyékában kezdődik. Tragikus végű szerelmi kalandja után Tristan a Templom rendjéhez menekül, s így akaratlanul részese lesz a késő lovagkor legmegrázóbb eseményeinek: Tripolisz ostromának és a Szentföld elleni végső hadjárat előkészületeinek. És amikor Tristant a történelem félholtan a porba sújtja a keresztesekhez csatlakozó kalandorok miatt, egy kivételes képességekkel megáldott gyógyító lány és egy új szerelem visszahozza az életbe. Igaz, csak azért, hogy felkészülhessen az utolsó nagy kalandra, mely a második kötetnek (Akkon ostroma) lesz a témája. A kötet igazolni látszik a pozsonyi Új Szó kritikusának elismerését, mely szerint Trux Béla “kétségkívül a sodró lendületű, minőségi történetírás egyik kiváló művelője”.

 


Bródy naptár

BRÓDY Hírlevél

Mindig naprakészen a Bródy Sándor Könyvtár legfrissebb híreiből!

Fenntartónk

Eger város

Kapcsolat

Cím: 3300 Eger Kossuth L. utca 16.
E-mail: info@brody.iif.hu
Telefon: 36/516-595

Központi könyvtár nyitvatartás
hétfő: 13-18
kedd-péntek: 10-18
szombat: 10-16

További részlegeink nyitvatartása

Szakmai elismeréseink

 
 

 

 
 
 

 

Könyvtárközi kölcsönzés, online hosszabbítás

EBSCO eBooks

 

E'mese vár

Blogok

A Zenei Gyűjtemény blogja