Júniusi könyvajánló

Grosszman, v.: Élet és sors
Sokan nevezték az Élet és sors-ot a XX. század Háború és béké-jének. Grosszman, aki haditudósító korában, a nagy honvédő háború alatt többször is elolvasta Tolsztoj regényét, valóban hasonló művet hozott létre: átfogó történelmi tablót festett egy korról, egy népek sorsát eldöntő háborúról, egy nagy csatáról - s egyúttal olyan nagy családregényt alkotott, melynek hősei valamelyest egy kor tipizált alakjai is, de sokkal inkább megismételhetetlen sorsú emberek: mindannyian a maguk különös múltjával, jellemével, vágyaival és magánéleti vagy családi problémáival. Az Élet és sors 1942 végén, 1943 elején játszódik, jórészt Sztálingrádban, ahol elkeseredett harcok folynak egy-egy ház birtoklásáért is, de megfordulunk az evakuáltak hátországában is, oroszországi és német városokban, s egyszerű katonákkal éppúgy találkozunk, mint olyan emberekkel, akiknek egy-egy parancsa százezrek életéről dönt. És a regény mindkét birodalom lágereit is leírja: a gázkamrába terelt zsidók utolsó gondolatait és a sztálini lágerek rabjainak életét Grosszman könyvében, ha megírása idejébe képzeljük magunkat, meghökkentő a szókimondás bátorsága: akkor beszélt egészen nyíltan a náci és a szovjet rendszer lényegi azonosságáról, amikor a kérdés puszta felvetése halálos bűnnek számított.

Weissmahr Béla: Az emberi lét értelme : metafizikai értekezések
Weissmahr Béla S.J. (1929-2005) a jezsuiták müncheni filozófiai fakultásának elismert és kedvelt professzora, a 20. század egyik nagy hatású filozófiai áramlatának, az ún. "transzcendentális neotomizmusnak" legnagyobb magyar képviselője volt. Weissmahr filozófiája a mindent átfogó Egység dialektikus metafizikájaként jelölhető meg, s ennyiben inkább követi a Cusanustól Hegelig ívelő német spekulatív filozófia irányát, semmint a klasszikus tomizmust. Munkáit nagyfokú eredetiség, világos, ám tömör szövegszerkesztés és az érvelés virtuóz és aprólékos kimunkáltsága jellemzi. Három legfontosabb filozófiai műve immár magyarul is olvasható: előbb (1995) az Ontológia, majd (1996) a Filozófiai istentan, végül pedig (2009) a Németországban is csak halála után kiadott A szellem valósága jelent meg magyarul. Jelen kötet Weissmahr Béla fontosabb tanulmányainak gyűjteményét adja. A felölelt témák igen változatosak: a végső megalapozás kérdésétől az Isten-szabadság-halhatatlanság klasszikus témáin át szerepelnek itt az ember szabadságáról, élete értelméről, ugyanakkor azonban az evolúcióról, a Gödel-tételről vagy a krisztusi szabadítás jelentéséről szóló gondolatmenetek is. Weissmahr Béla filozófiai munkássága e kötettel teljesen hozzáférhető válik hazájában. Ezzel megnyílik annak lehetősége is, hogy egy jelentős és eredeti magyar filozófus hatást gyakorolhasson hazánk szellemi életére.

Mariconda, Antonia: Plasztikai műtétek
A plasztikai sebészet ma már nem csak a hírességek és a jómódúak kiváltsága. Nap mint nap sok ezren határozzák el, hogy élve a modern orvostudomány lehetőségeivel, eltávolíttatják testükről a hegeket , és bőrhibákat, javíttatnak alakjukon vagy megpróbálják lelassítani az öregedés folyamatát. Ennek ellenére kevés az olyan tájékoztató kiadvány, amely részrehajlás nélkül, objektív információt nyújt a plasztikai sebészet lehetőségeiről és veszélyeiről.
Ez a hiánypótló kötet nélkülözhetetlen mindazoknak,akik szépülni szeretnének. Valamennyi kérdést érint, amelyre egy laikus kíváncsi lehet,amikor döntenie kell.: vállalja e a plasztikai műtétet, vagy sem. Részletesen ismerteti az egyes testrészek szépítésére rendelkezésünkre álló sebészeti lehetőségeket, és emellett egy sor alternatív megoldást is kínál , hogy az olvasó tájékozottan választhasson közülük.

Gánti Bence: A buddhizmus lélektana, spiritualitása, irányzatai
Először tart az olvasó a kezében a buddhizmusról ilyen átfogó és a hétköznapi ember számára gyakorlatilag is hasznos könyvet. Garancia erre a szerző, Gánti Bence személye. Az Integrál Akadémia alapító igazgatója klinikai szakpszichológus, így a pszichológus szemével láttatja ennek az egész világon elterjedt vallásnak és meditációs ösvénynek a lényegét és különféle irányzatait. Nemcsak kultúrtörténeti áttekintést ad, hanem fogódzót is az útkeresők számára, akik szeretnék megtalálni saját ösvényüket, szeretnének elmélyedni a meditáció gyakorlatában, amihez mégiscsak Keleten értenek a legjobban.

Kalmár Tibor: Legendás komédiások
A szerző előző könyvében, A Nagy nevettetőkben a klasszikus vígjáték- és kabarészerzők anekdotáit gyűjtötte csokorba. Az új kötet az egykori nagy nevettető komédiások életéről és sztorijairól mesél, a szerző jelmondatának megfelelően: halottról jót vagy rosszat, de az igazat! A legtöbbször személyes emlékeken alapuló történetek főszereplői között megtaláljuk Dayka Margitot, Hofi Gézát, Kabos Gyulát, Kabos Lászlót, Latabár Kálmánt, Márkus Lászlót és Salamon Bélát.

Spiró György: Kerengő
A Kerengő - Spiró György legelső, 1974-ben írt regénye - a végeken játszódik: a Monarchia keleti fertályának egyik kisvárosában és 1899 decemberében. Az otthonosan otthontalan kisváros a kilátástalan perspektívával és a belátható figurákkal a magyar regényirodalom klasszikus helyszíne. Állandóan megtorpanó modernitás. Kedélyesen nyomasztó maradiság. Vármegyei intrikák. Ebben a közegben merül el Spiró regénye, hogy aztán akárcsak a későbbi nagy művekben, előbb feltérképezze ezt a kisvilágot, majd át is világítsa annak mentális-politikai szerkezetét. Egyik hőse az egész rendszer működtetője, a viszonylagos hatalmát a végsőkig kiaknázó, titkos társaságot irányító kisvárosatya Porházy Péter, a másik pedig a városba nemrég érkezett fiatal, ambiciózus költő és újságíró Adorján András. Nemcsak Adorján neve lehet ismerős, hanem a helyzet is: Porházy be akarja hálózni a költőt. A Kerengő a századvég perifériavilágának társadalmilag is pontos ábrázolása, egyszersmind hatalom és művészet összekapcsolódásának, konfliktusának a példázata. Történelmi parabola kisrealista díszletekkel, két főhőssel és karakteres mellékszereplőkkel, nagyszerű részmegfigyelésekkel. Egy nagy regényírói életmű izgalmas nyitánya, de több is annál: ma is fájón aktuális ön- és honismereti olvasmány.

Popper Péter: Az élet sója
"Mióta a zsidóság létezik, volt, van és lesz zsidókérdés. Ma Közép-Európában, Kelet-Európában a zsidóprobléma újra kimondhatóvá vált, méghozzá a kollektív elfojtások reakciójaképpen harsányan. Az asszimiláns, félasszimiláns és státuszukat őrző zsidók, a vad zsidógyűlölők és a "kultúrantiszemiták", a közömbösek és a filoszemiták sokszor "meg nem gondolt gondolatai" érthetetlen, némelykor értelmetlen hangzavarrá olvadnak össze. E lármán már nem ront, nem is javít, ha mi is belekiabáljuk: Magyarországon a zsidóság nem vallás, hiszen tömegével vannak vallástalan, más vallású zsidók! A zsidóság nem kultúra, mert a magyar zsidóság többsége mit sem tud sem az izraeli, sem a jiddis kultúráról, még kevésbé a biblikusról, s ha álmából felkeltik, Petőfit, Adyt és József Attilát nevezi meg költőként. A zsidóság nem kisebbségi népcsoport, mert régebbi, mint az "anyaország", amihez sem anyanyelvi, sem kulturális, sem gazdasági gyökerek nem kötik, s 1600 éve történetiek sem. Hát akkor mi a zsidóság? Magyarországon ma zsidónak lenni LELKIÁLLAPOT!" - (Popper Péter)
 


Bródy naptár

BRÓDY Hírlevél

Mindig naprakészen a Bródy Sándor Könyvtár legfrissebb híreiből!

Fenntartónk

Eger város

Kapcsolat

Cím: 3300 Eger Kossuth L. utca 16.
E-mail: info@brody.iif.hu
Telefon: 36/516-595

Központi könyvtár nyitvatartás
hétfő: 13-18
kedd-péntek: 10-18
szombat: 10-16

További részlegeink nyitvatartása

Szakmai elismeréseink

 
 

 

 
 
 

 

Könyvtárközi kölcsönzés, online hosszabbítás

EBSCO eBooks

 

E'mese vár

Blogok

A Zenei Gyűjtemény blogja