A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár stratégiai fejlesztési céljai 2008-2013
Jövőkép
Könyvtárunk elérhetősége térben és időben kitágul. Valóságos és virtuális közösségi térré válik, ahol a különböző korosztályú és érdeklődési körű használók a felkészült könyvtárosok segítő közreműködésével megtalálják a számukra szükséges információkat, dokumentumokat, élményt nyújtó programokat, az esélyegyenlőséget biztosító partnerséget.
Szűkebb és tágabb működési környezetünkre vonatkozóan a végzett elemzések, adatgyűjtések eredményeit, folyamatban lévő projektjeink, valamint a Portál Program – a könyvtárügy stratégiája 2008-2013 célkitűzéseit figyelembe véve fogalmaztuk meg könyvtáruk stratégiai céljait.
Átfogó célok
A könyvtári szolgáltatások és a könyvtárban elérhető információk igénybevételének lehetősége állampolgári jog, a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek. A jövő a könyvtárak elé kettős feladatot állít: egyrészt a meglévő dokumentum- és információs vagyon megőrzésének, másrészt a dokumentum- és információs vagyon fejlesztésének, az információ és tudás terjesztésének kötelezettségét. A feladat ellátásához korszerű épületekre, a kor színvonalán álló informatikai háttérre, a dokumentum- és információs vagyon megőrzésére, a korlátlan hozzáférés megteremtésére van szükség.
Az önálló tájékozódás, a gondolkodás meghatározza életünk minőségét, társadalmi méretekben kihat egész létünkre. A könyvtár az a hely, ahol számtalan lehetőség adódik arra, hogy az „egyáltalán nem olvasóktól” az e-könyv használókig mindenki új perspektívákat találjon az olvasási lehetőségek közötti választásban. Azt a gondolatot szeretnénk tudatosítani, vagy inkább felismertetni, hogy olvasás nélkül nem lehet létezni; hogy az olvasásnak a mai kulturális életben van élettere, megfér a 21. század információ éhségével.
Könyvtárunkban naprakész ismertetekkel rendelkező, a minőségi szolgáltatások biztosításához megfelelő kompetenciájú szakemberek dolgoznak, akik szerepet tudnak vállalni az egész életen át tartó tanulás segítésében, a használó képzésben, a kulturális sokszínűség, az esélyegyenlőség támogatásában.
Gyarapodik az információban gazdagok száma, és az itt élők kulturális szintje. Ezt a célt akkor tudjuk elérni, ha nő azok száma, akik használják a könyvtárat. Fontos, hogy megismerjük a könyvtárunkkal szemben támasztott valós és látens társadalmi igényeket, mindezek beépítsük a szolgáltatási struktúránkba. A korszerű könyvtárkép társadalmi tudatosítása érdekében a könyvtári szolgáltatásokat minél szélesebb körben kommunikáljuk.
Könyvtárunk vezetésének és minden munkatársának alapvető célja, hogy partnereink a céltudatos, törekvő és szolgálatkész, az új kihívások iránt fogékony, feladatait minőségi módon ellátó szolgáltatót lássák bennünk. Ezért meghatározó fontosságú számunkra tevékenységünk minőségének egyenletes biztosítása, folyamatos javítása, fejlesztése. A minőségi értékelés kritérium rendszerének megfelelően adottságaink és eredményeink számbavételével, szervezeti önértékeléssel törekszünk szervezetünk fejlesztésére.
Célok
Kiemelt kulcsterületek
1.cél:
Heves megye könyvtárai a tudásalapú társadalom alapintézményeként térségünk valamennyi lakosa számára biztosítsák a szabad, korlátozás nélküli hozzáférést az információk és a dokumentumok teljes spektrumához, s ezzel segítsék elő a település versenyképességének javítását.
Beavatkozások
2.cél:
Gyűjteményünket a használói igények minél jobb megismerésével gyarapítjuk. Az országos programokhoz csatlakozva helyi és megyei programok szervezésével hozzájárulunk az olvasáskultúra fejlesztéséhez. Igyekezni kell a különböző korosztályok és olvasói rétegek tetszésének megfelelő, változatos és igényes képzőművészeti, zenei, irodalmi és ismeretterjesztő rendezvényeket kínálni nem csak a regisztrált könyvtárhasználók, hanem minden érdeklődő számára.
Beavatkozások
3. cél:
Könyvtárosaink könyvtárszakmai, információtechnológiai tudása, információkeresési digitális és kommunikációs kompetenciája folyamatosan fejlődik. A könyvár menedzsmentje ösztönzi a tanulást és biztosítja a képzési, továbbképzési lehetőségeket. Olyan szervezeti kultúrát igyekszik kialakítani, ahol a tudás megosztása, a folyamatos tanulás és ismeretszerzés, a szervezet tudásbázisának állandó építése a napi munkafolyamatok szerves részét képezik.
Beavatkozások
1. A szervezet szellemi kincsein alapuló tudásbázist nem csupán kialakítani, megszervezni kell, de a biztos és sikeres működés érdekében folyamatosan karban kell tartani.
2. A könyvtár menedzsmentje dolgozza ki az egyes munkaköri feladatok ellátásához szükséges képzettség, szakmai ismeretek, kompetenciák, a szervezeti viselkedésnormák követelményrendszerét, végezze el a munkakörhöz szükséges követelmények és a munkakört betöltő munkatárs szakmai tudásának és alkalmasságának felmérését, összevetését, értékelését.
3. A képzési igények felmérése, tervezése, összehangolása az egyén és az intézményi stratégia célokkal, a képzési források és lehetőségek arányos elosztása a menedzsment és a beosztott munkatársak között.
4. Biztosítani kell a belső továbbképzések rendszerességét. A témaválasztást a szolgáltatások minőségének javítása, a változások menedzselése érdekében határozzuk meg.
5. A kreativitás ösztönzése a szakmai műhelyekben, munkacsoportokban való részvétel támogatása.
6. A munkatársak bevonását, innovatív és alkotó gondolkodását és hozzáállását értékelő, fejlesztő feladatok biztosítása (pályázatírás, rendezvények szervezése, részvétel a felhasználóképzésben stb.)
4. cél:
A könyvtárunkban folyó munka minél pozitívabb megítélése érdekében könyvtárszakmai ismereteken túl szükség van a marketingmunka alapjainak megismerésére, gyakorlati alkalmazására. Fontos, hogy a könyvtárainkban már jelen lévő minőségi szemlélet mellett kialakuljon a marketing szemlélet is. Cél, hogy a marketing tudatos rendszerszemléletű alkalmazásával a munkatársak szemlélete frissüljön, a munkakörök gazdagodjanak, a könyvtári munkában nagyobb hangsúlyt kapjon az olvasók érdekében végzett tevékenység, az olvasók köre szélesedjen és a könyvtárunkról kialakult kép jobban megfeleljen az ott folyó tevékenységnek.
Beavatkozások
1. Előadások, tréningek szervezése az intézményeinkben a marketing, a kommunikáció témakörében. Képzéssel, tréningekkel fejlesszük azokat a képességeket, amelyek növelik a szolgáltatás piaci értékét (törődés a használókkal, empátia, problémamegoldó képesség, udvariasság, kommunikációs képesség, panaszhelyzetek kezelése, média-szereplés, dokumentációs készség)
2. A piac, vagyis a használók körének bővülése érdekében a potenciális használókat bizonyos élethelyzetekben el kell érni: pl. oktatási, kulturális és egészségügyi intézményekben, a felnőttképzés színterein, a civil szervezetekben. Meg kell célozni az új diákot, az újonnan munkába állót, a kismamát, a friss nyugdíjast, de törődni kell a hátrányos helyzetűek, a segítséggel élők könyvtári ellátásával is (pl. jelelés megtanulása, indukciós hurok beszerelése).
3. A szolgáltatások minél jobb megismerése és használata érdekében foglalkoznunk kell a felhasználók képzésével. Célszerű a különböző korosztályokkal történő, az életkori sajátosságoknak megfelelő tartalmú és stílusú differenciált foglalkozás. Új szolgáltatás bevezetésekor tanítsuk meg felhasználóinkat annak használatára (pl.: Internet tanfolyam, elektronikus katalógus használata, e-kormányzati szolgáltatások használata).
5.cél:
Tervezett, ellenőrzött és dokumentált minőségmenedzsment tevékenység megvalósítása. Könyvtárunk minőségügyének, minőségpolitikájának, minőségtervezésének, minőségi stratégiájának és a hozzájuk kapcsolódó dokumentumoknak egységes szerkezetben való megjelenítése.
Beavatkozások
1. Továbbra is aktívan részt veszünk a „Könyvtári minőségfejlesztés 21”elnevezésű országos projektben.
2. A már meglévő, és folyamatosan készülő dokumentumok összeállításával, egységes szerkezetbe rendezésével elkészítjük a könyvtár minőségmenedzsment tevékenységének legfontosabb dokumentumát, a Minőségi Kézikönyvet.
3. Adottságaink és eredményeink számbavételével, az intézményi helyzetkép megismerésével a javítást célzó intézkedések meghozatalával elősegítjük a szervezeti önértékelést.
4. A használóközpontú könyvtár megvalósításával, a minőségi szemléletmód kiterjesztésével, a Minőségi Kézikönyv összeállításával, az intézményi önértékeléssel felkészülünk arra, hogy minősített könyvtárrá válhassunk.