A Központi Könyvtár könyvajánlója - 2008. március
Elisabeth Abbott: A szeretõk történeteA szeretõk története nõi sorsokat tár föl az ókortól egészen napjainkig. Olyan asszonyok portréit rajzolja meg, akik különbözõ történelmi korszakokban éltek ugyan, ám sorsukat mégis összekötötte, hogy nem foglalhatták el az elsõ helyet, az életüket meghatározó férfi oldalán. Keleti ágyasokról éppen úgy olvashatunk, mint Európa királyainak szeretõirõl, a lelkipásztorok pásztoróráiról, híres írók múzsáiról vagy a 20. század olyan ikonjairól, mint Marilyn Monroe vagy Maria Callas.
Legyen szó kéjvágyról, szerelemrõl, kapzsiságról vagy hatalomvágyról, Abott okos, élvezetes stílusban mutatja be a történelem leghírhedtebb és leglenyûgözõbb nõinek szeretõvé válását, motivációit.
Az eredmény érdekes és elgondolkodtató.
N. J. MacKintosh: Az IQ és az emberi intelligenciaAz IQ és az emberi intelligencia nagyszabású áttekintést nyújt errõl a lebilincselõ területrõl, és bemutatja a legfontosabb témákat: a modern IQ-tesztek kialakulását, az intelligencia örökletességét, az intelligencia elméleteit, az IQ-ra ható környezeti tényezõket, a faktoranalízist, az IQ-mérés és a kognitív pszichológia kapcsolatát, valamint az intelligencia és egyes társadalmi kérdések viszonyát. Mindezt az IQ-ról és az intelligenciáról szóló könyvekrõl szokatlan pártatlansággal, részrehajlás nélkül. A könyv szövege olvasmányos és könnyen megérthetõ, ezért nem csak az egyetemi és fõiskolai hallgatók számára hasznos olvasmány, hanem bárki örömmel forgathatja, akit érdekelnek ezek az izgalmas kérdések.
Daniel Florion: A 21. század botrányai
Még csak néhány év telt el az új évszázadból-évezredbõl, de már vagy harminc nagy nemzetközi skandalum rázkódtatta meg világunkat. A könyv szerzõje szorgalmasan egybegyûjtötte õket és az olvasók elé tárja az élet minden területérõl azt, amivel a média és a közvélemény foglalkozott. Nem kis ügyek ezek. Az egyik például alaposan megrázkódtatta Franciaországot, a lehallgatatási-megvesztegetési botrány elérte Chirac elnököt, Sarkozy belügyminisztert és Villepin miniszterelnököt. Az ENSZ akkori vezetõje, Kofi Annan is besározódott, a világszervezet botrányról botrányra tántorog évek óta.
Az olasz és a német focibotrány éppen úgy része a könyvnek, mint egyes kelet-európai országok privatizációs ügyei. A nagy nemzetközi gyógyszergyártó cégek gigantikus hasznukat sötét maffia-módszerekkel érik el - de a szerzõ figyelmét õk sem kerülhették el. Az izraeli köztársasági elnök tíz nõt erõszakolt meg hivatali idejében - ennek szaftos részletei éppen úgy elõbukkannak a könyvben, mint a volt Szovjetunió államainak olaj- és fegyver-ügyletei, vagy a Londonban nukleáris szerrel meggyilkolt szovjet ex-kém, Litvinyenko esete. Aki tudni szeretné, milyen világban élünk 2001 óta, akit érdekel a huszonegyedik század igazi története a kulisszák felõl, az haszonnal forgathatja ezt a mûvet.
Még csak néhány év telt el az új évszázadból-évezredbõl, de már vagy harminc nagy nemzetközi skandalum rázkódtatta meg világunkat. A könyv szerzõje szorgalmasan egybegyûjtötte õket és az olvasók elé tárja az élet minden területérõl azt, amivel a média és a közvélemény foglalkozott. Nem kis ügyek ezek. Az egyik például alaposan megrázkódtatta Franciaországot, a lehallgatatási-megvesztegetési botrány elérte Chirac elnököt, Sarkozy belügyminisztert és Villepin miniszterelnököt. Az ENSZ akkori vezetõje, Kofi Annan is besározódott, a világszervezet botrányról botrányra tántorog évek óta.Az olasz és a német focibotrány éppen úgy része a könyvnek, mint egyes kelet-európai országok privatizációs ügyei. A nagy nemzetközi gyógyszergyártó cégek gigantikus hasznukat sötét maffia-módszerekkel érik el - de a szerzõ figyelmét õk sem kerülhették el. Az izraeli köztársasági elnök tíz nõt erõszakolt meg hivatali idejében - ennek szaftos részletei éppen úgy elõbukkannak a könyvben, mint a volt Szovjetunió államainak olaj- és fegyver-ügyletei, vagy a Londonban nukleáris szerrel meggyilkolt szovjet ex-kém, Litvinyenko esete. Aki tudni szeretné, milyen világban élünk 2001 óta, akit érdekel a huszonegyedik század igazi története a kulisszák felõl, az haszonnal forgathatja ezt a mûvet.
Faludy-Kovács Fanni: Pokolbeli víg óráinkFaludy György nemcsak mint költõ él több generáció emlékezetében. A 96 évesen elhunyt legendás vagabond valódi életmûvész volt. A Faludy fehéren-feketén címû nagy sikerû gyûjteményben fiatal felesége egyszer már vállalkozott arra, hogy közvetlen közelségbe hozza vele az olvasót.
A Pokolbeli víg óráink folytatja a sort. Ám a kérdésfelvetés szemszöge megváltozott - a személyes tér, a belsõ világ, a baráti és szerelmi kapcsolatok most részleteikben rajzolódnak ki, a közélettel kapcsolatos gondolatok pedig nagyrészt elvi síkon tárulnak fel. Az itt felelevenített beszélgetések így valami merõben újat hoznak: Faludy egy eddig kevésbé ismert arcát mutatják meg szeretett közönségének.
B. Gál Edit, Guszmanné Nagy Ágnes: Gyöngyös régi képeslapokon: a századfordulótól - 1848-ig"A most megjelenõ könyvbõl, a régi képeslapok segítségével a századelõ mindennapjainak életét, a vásárok pezsgõ hangulatát, utcáink, tereink házaink épülését, szépülését ismerheti meg az olvasó, s megláthatja azt a hatalmas sorsfordító pusztítást, amely két nap alatt elégette az addig szövögetett álmokat. Ahogyan a mondabeli Phõnix madár hamvaiból új életre kél, úgy éledt újjá Gyöngyös is.
Remélem, e kiadványt forgatva kedve támad arra, hogy - megismerve a régi Gyöngyöst - ellátogasson hozzánk, s tanúja legyen ezen egyre szépülõ település vendégszeretetének." Hiesz György
Az egri hóstyák"A most megjelenõ, "Az egri hóstyák" címû könyvvel tisztelettel adózunk az egri külvárosok népének, akik áldozatvállalásukkal - sokszor mostoha körülmények között - tevékeny részesei voltak annak az értékteremtõ munkának, amelynek hozadékát a ma élõ városlakók is sajátjuknak tekinthetik. Eger város lakosságának nagyobbik részét még az 1910-es években is az úgynevezett "kapások", földmûvelõk tették ki, és õk leginkább a négy külvárosban, a Hatvani, a Maklári, a Cifra és a Rác hóstyán laktak. Az "egri hóstya" nemcsak a külsõ városrészek elnevezését jelenti, hanem egy sajátos életformát, sokszínû és gazdag helyi hagyományokat, s azok ápolását is.
Amikor megszületett elhatározásunk e könyv kiadásáról, az a törekvés is vezetett bennünket, hogy a helybeliekkel és a hozzánk látogató vendégekkel megosszuk ismereteinket. Bízunk abban, hogy a hóstyák bemutatása sok új hívet szerez féltve õrzöttt városunknak." Habis László
Rátai János: Úrvacsora - a kannibalizmus kultúrtörténete napjainkigEz a könyv: provokáció. Minden sorával. A szerzõ szándéka ellenére. Nem kevesebbet sugall, mint hogy az emberi kultúra fogantatásának természetes velejárója volt a kannibalizmus, amely több millió éves történetünk során a legkülönbözõbb módon és formában lényegült bele immár a civilizációnkba is, észrevétlenül. Ma már alig felfedezhetõen, alig kimutathatóan, de szinte kitörölhetetlenül köztünk van, bennünk él. A kannibalizmus kultúrtörténete arra lázít bennünket, hogy fogadjuk el a kihívást, merjünk õszintén és mélyen szembenézni önmagunkkal és rejtett tapasztalatainkkal, mert fajunk, legyen bár sokszor komolytalan a huhogás, valóban újabb krízishelyzethez közeledik, amelyen kellõ önismeret s a kultúránkban hordozott kannibál örökséggel való számvetés nélkül képtelenség úrrá lenni.
Jennifer Weiner: Kismamák pácbanA történet négy várandós nõrõl szól, akik egy szülésre felkészítõ kismamajóga foglalkozáson barátkoznak össze. Újdonsült anyaként mindannyian próbálnak megfelelni a gyereknevelés kihívásainak és alkalmazkodni az új élethelyzethez. Nagyjából a kicsik születése utáni elsõ idõszakot kísérhetjük nyomon ebben a szívhez szóló - olykor szívszorító - mégis rendkívül szórakoztató, könnyed hangvételû regényben. A kis csapat lelke Becky, a duci, de szexi séf. Férje csodálatos, kislánya imádnivaló, étterme elismert - csak az anyósa ne viselkedne hajlott kora ellenére is bakfisként. Ayinde, a sikeres riporter azért költözik Philadelphiába, mert férjét, a hivatásos kosárlabdázót a helyi csapat szerzõdtette. A férje felelõtlen kalandba keveredik, és a család magánéletén boldogan csámcsog a közvélemény. Kelly rendezvényszervezõ, és nehezen egyezteti össze munkáját a gyerekneveléssel, miközben úgy tûnik, munkanélküli férje tökéletesen elégedett azzal, hogy napi nyolc órában a tévé távirányítóját nyomkodja. Lia sikeres hollywoodi karrierrõl mond le, amikor férjét elhagyva visszaköltözik szülõvárosába, Philadelphiába, hogy egy tragédia után új életet kezdjen. A négy barátnõ mindenben támogatja egymást.
Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig
Egri arcok a levéltár mélyérõl.
Talán még a tõsgyökeres egriek közül sem mindenki tudja, hogy a 60-as ezrednek egykoron a számûzött svéd király fia volt a "tulajdonosa", aki Napóleonhoz is kötõdött.
Az 1800-as évekre visszanyúló történet abban a hiánypótló kötetben - az elsõ ilyen jellegû kiadványban - olvasható, amelyet az Egri Fõegyházmegyei Levéltár levéltárosa állított össze.
Családjával együtt 1809-ben számûzték hazájából IV. Adolf svéd királyt, akinek egyetlen fia belépett az osztrák hadseregbe, késõbb pedig felvette a Wasa Gustav nevet. 1824-ben már ezredesként szolgált a 60-as ezredben, amelynek 1831-tõl egészen a haláláig a "tulajdonosa", vagyis a legfõbb parancsnoka volt. Az ezredet az õ idejében, 1853-ben helyezték át Lõcsérõl Egerbe. Napóleon pedig úgy került a történetbe, hogy a svéd királyi sarj a francia császár fogadott gyermekének a lányát vette feleségül... - idézi Kiss Péter.
Ez a megyeszékhelyhez kötõdõ kuriózum csak egy azok közül, amelyeket a "Hatszáznégyen Eger múltjából" címû kötetben feldolgozott a levéltári gyûjteményben búvárkodó szakember. "A korábbi kutatásokat is beleértve, húsz év munkája van ebben a kötetben"- mondja a szerzõ.
Az összeállítás az 1400-as évektõl egészen 1944-ig bezárólag veszi sorra az élet különbözõ területein ismert, illetve a kutatások során ismertté vált, s fontosnak ítélt személyeket. Így említi például azt a Ludányi püspököt, aki annak idején a bécsi egyetemrõl kért tanárokat az egri káptalani iskolába. A várostörténeti szempontból jelentõs, illetve késõbb országosan is híres 1944 elõtti születésûek között pedig Kapor Elemért, aki már a 1920-as, '30-as években elismert költõ, helyi lapszerkesztõ volt. Miután Eger mindig is iskolaváros volt, a könyvbe számos olyan pedagógus került be, aki kiemelkedõ szerepet játszott a helyi kulturális életben, vagy aki több egymást követõ generációt is tanított pályafutása során. Az egyházi székhely jellegbõl fakadóan kaptak helyet a kötetben a korábbi püspökök és érsekek. De benne vannak azok is, akik biológusként, fizikusként, orvosként, orgonamûvészként, vagy akár alispánként, jegyzõként, netán katonatisztként váltak ismertekké.
Egri arcok a levéltár mélyérõl.Talán még a tõsgyökeres egriek közül sem mindenki tudja, hogy a 60-as ezrednek egykoron a számûzött svéd király fia volt a "tulajdonosa", aki Napóleonhoz is kötõdött.
Az 1800-as évekre visszanyúló történet abban a hiánypótló kötetben - az elsõ ilyen jellegû kiadványban - olvasható, amelyet az Egri Fõegyházmegyei Levéltár levéltárosa állított össze.
Családjával együtt 1809-ben számûzték hazájából IV. Adolf svéd királyt, akinek egyetlen fia belépett az osztrák hadseregbe, késõbb pedig felvette a Wasa Gustav nevet. 1824-ben már ezredesként szolgált a 60-as ezredben, amelynek 1831-tõl egészen a haláláig a "tulajdonosa", vagyis a legfõbb parancsnoka volt. Az ezredet az õ idejében, 1853-ben helyezték át Lõcsérõl Egerbe. Napóleon pedig úgy került a történetbe, hogy a svéd királyi sarj a francia császár fogadott gyermekének a lányát vette feleségül... - idézi Kiss Péter.
Ez a megyeszékhelyhez kötõdõ kuriózum csak egy azok közül, amelyeket a "Hatszáznégyen Eger múltjából" címû kötetben feldolgozott a levéltári gyûjteményben búvárkodó szakember. "A korábbi kutatásokat is beleértve, húsz év munkája van ebben a kötetben"- mondja a szerzõ.
Az összeállítás az 1400-as évektõl egészen 1944-ig bezárólag veszi sorra az élet különbözõ területein ismert, illetve a kutatások során ismertté vált, s fontosnak ítélt személyeket. Így említi például azt a Ludányi püspököt, aki annak idején a bécsi egyetemrõl kért tanárokat az egri káptalani iskolába. A várostörténeti szempontból jelentõs, illetve késõbb országosan is híres 1944 elõtti születésûek között pedig Kapor Elemért, aki már a 1920-as, '30-as években elismert költõ, helyi lapszerkesztõ volt. Miután Eger mindig is iskolaváros volt, a könyvbe számos olyan pedagógus került be, aki kiemelkedõ szerepet játszott a helyi kulturális életben, vagy aki több egymást követõ generációt is tanított pályafutása során. Az egyházi székhely jellegbõl fakadóan kaptak helyet a kötetben a korábbi püspökök és érsekek. De benne vannak azok is, akik biológusként, fizikusként, orvosként, orgonamûvészként, vagy akár alispánként, jegyzõként, netán katonatisztként váltak ismertekké.
Drábik János: Orwellia
Ha látni akarja a jövõt, akkor képzeljen el egy csizmát,amint az ember arcát tiporja örökké. (Orwell) E kötetnek a címe - Orwellia - a George Orwell világsikerû könyveiben megismert utópikus társadalomra és világbirodalomra utal. A XXI. század utópikusnak tûnõ állama, a pénzhatalom magánbirodalma - Orwellia - azonban nem utópia, hanem létezõ valóság.
Ahogy a cukor eltûnik a pohár vízben, úgy létezik rejtõzködve ez a világbirodalom a látható államok nemzetközi rendszerében. A háttérhatalomnak ez a privatizált impériuma globális diktatúraként mûködik, s napjainkra a kibontakozó új világrend modern leviatánja lett. Orwelliában a hatalom a pénz- és korporációs oligarchia kezében van. Az tartja kézben a piacnak nevezett szervezett pénzügyi hatalmat. A korábban a társadalom és a közérdek szolgálatában álló nemzetállamot saját szolgáltató intézményévé alakította át. Ez a nemzetek feletti oligarchia gondosan felügyel arra, hogy a hatalom gyakorlása globálisan valamint az egyes államokon belül is mindig a saját emberei kezében legyen. Ma már e csatlós államok szervezik azokat a zsoldos seregeket, amelyek szükség szerint a föld bármely részén bevethetõk. Ez a privatizált világbirodalom gondoskodik tisztségviselõi kiképzésérõl, akik a zsoldos hadseregek parancsnokaiként és kollaboráns helytartókként közremûködnek az önrendelkezésért és nemzeti érdekérvényesítésért küzdõ mozgalmak féken tartásában, Orwellia tartományainak a mûködtetésében.
Ha látni akarja a jövõt, akkor képzeljen el egy csizmát,amint az ember arcát tiporja örökké. (Orwell) E kötetnek a címe - Orwellia - a George Orwell világsikerû könyveiben megismert utópikus társadalomra és világbirodalomra utal. A XXI. század utópikusnak tûnõ állama, a pénzhatalom magánbirodalma - Orwellia - azonban nem utópia, hanem létezõ valóság.Ahogy a cukor eltûnik a pohár vízben, úgy létezik rejtõzködve ez a világbirodalom a látható államok nemzetközi rendszerében. A háttérhatalomnak ez a privatizált impériuma globális diktatúraként mûködik, s napjainkra a kibontakozó új világrend modern leviatánja lett. Orwelliában a hatalom a pénz- és korporációs oligarchia kezében van. Az tartja kézben a piacnak nevezett szervezett pénzügyi hatalmat. A korábban a társadalom és a közérdek szolgálatában álló nemzetállamot saját szolgáltató intézményévé alakította át. Ez a nemzetek feletti oligarchia gondosan felügyel arra, hogy a hatalom gyakorlása globálisan valamint az egyes államokon belül is mindig a saját emberei kezében legyen. Ma már e csatlós államok szervezik azokat a zsoldos seregeket, amelyek szükség szerint a föld bármely részén bevethetõk. Ez a privatizált világbirodalom gondoskodik tisztségviselõi kiképzésérõl, akik a zsoldos hadseregek parancsnokaiként és kollaboráns helytartókként közremûködnek az önrendelkezésért és nemzeti érdekérvényesítésért küzdõ mozgalmak féken tartásában, Orwellia tartományainak a mûködtetésében.
Rüdiger Safranski: Friedrich Schiller avagy a német idealizmus felfedezése
Friedrich Schiller (1759-1805) elsõ drámája, a Haramiák 1782-es bemutatójától kezdve forradalmasította a német kulturális életet. Már a címbõl is sejthetõ, hogy Safranski ezúttal sem egyszerû életrajzot ad az olvasó kezébe, hanem kor- és eszmetörténetet is egyben, miközben hõsét a német idealizmus felfedezõjének a rangjára emeli. Nagy mûgonddal megrajzolt portréja Schillert a kor "totális gondolkodójának" mutatja be, aki energiáit a szellemi élet számos területén kibontakoztatta.
Az irodalomban drámaíróként, lírikusként és elbeszélõként is maradandót alkotott, a filozófiában elsõsorban esztétikai írásai váltak a kánon részévé. Emellett tanult orvosként a természettudományokba is belekóstolt (a test és a lélek viszonyát elemezve), illetve Jéna körülrajongott professzoraként a történettudományba is. Megtudhatjuk, hogyan formálta magát és szerepét a természettel (szûkebb értelemben a maga testi adottságaival) egész életében harcban álló, betegségével küszködõ ember, akinek szabadsága ebben az értelemben a természet leküzdésében állt.
Árnyalt képet kapunk a kor szellemi mozgásairól és történelmi eseményeirõl, a német idealizmust világra segítõ városokról és személyekrõl, és természetesen Goethe és Schiller kapcsolatáról. Schiller szellemi életrajza a szerzõ elõadásában egyszersmind a német klasszikából a romantikába való átmenet életrajza is. Safranski Schiller-könyve - a szerzõtõl megszokott módon - ismét részletgazdag, megbízható és kiválóan szerkesztett alkotás.
Friedrich Schiller (1759-1805) elsõ drámája, a Haramiák 1782-es bemutatójától kezdve forradalmasította a német kulturális életet. Már a címbõl is sejthetõ, hogy Safranski ezúttal sem egyszerû életrajzot ad az olvasó kezébe, hanem kor- és eszmetörténetet is egyben, miközben hõsét a német idealizmus felfedezõjének a rangjára emeli. Nagy mûgonddal megrajzolt portréja Schillert a kor "totális gondolkodójának" mutatja be, aki energiáit a szellemi élet számos területén kibontakoztatta.Az irodalomban drámaíróként, lírikusként és elbeszélõként is maradandót alkotott, a filozófiában elsõsorban esztétikai írásai váltak a kánon részévé. Emellett tanult orvosként a természettudományokba is belekóstolt (a test és a lélek viszonyát elemezve), illetve Jéna körülrajongott professzoraként a történettudományba is. Megtudhatjuk, hogyan formálta magát és szerepét a természettel (szûkebb értelemben a maga testi adottságaival) egész életében harcban álló, betegségével küszködõ ember, akinek szabadsága ebben az értelemben a természet leküzdésében állt.
Árnyalt képet kapunk a kor szellemi mozgásairól és történelmi eseményeirõl, a német idealizmust világra segítõ városokról és személyekrõl, és természetesen Goethe és Schiller kapcsolatáról. Schiller szellemi életrajza a szerzõ elõadásában egyszersmind a német klasszikából a romantikába való átmenet életrajza is. Safranski Schiller-könyve - a szerzõtõl megszokott módon - ismét részletgazdag, megbízható és kiválóan szerkesztett alkotás.
P. Gál Judit: Ördögök ügyvédei 2. : Gyilkosságból felmentve
Hol húzódik az a határ, amely megkülönbözteti a kegyetlen gyilkost az ártatlanul meghurcolt embertõl? És hány rosszul emlékezõ szemtanú, a koncepciója mellett makacsul kitartó rendõr, ügyész vagy bíró kell ahhoz, hogy egy embert ártatlanul gyilkossággal vádoljanak meg? Ezekre a kérdésekre az Ördögök ügyvédei 2. részében az ország legismertebb büntetõ ügyvédei a gyilkosság gyanúja, vagy vádja alól felmentett emberek, illetve az ügyekben érdekelt rendõrök adnak választ. A könyvbõl kiderül, hogy miért ítélték halálig börtönre Kaiser Edét, úgy, hogy ott sem volt a móri mészárlásnál? Milyen ügyvédi taktikával érte el dr. Bárándy György, hogy azt az ügyfelét, akit kettõs gyilkosság vádjával háromszor is halálra ítéltek, negyedszerre felmentse a bíróság? A Farkas Helga személyi szabadságának megsértéséért elítélt, de a lány megölésével mégsem vádolt Cs. József ma már szabad emberként nyilatkozott az Ördögök ügyvédei II. szerzõjének. A Fenyõ-gyilkosságról pedig eddig titkolt részleteket tudhat meg az olvasó.Könyvtári ajánló - Bródy:
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF Program biztosítja
