Kiadványok

Megjelent az AGRIA tavaszi száma

Az irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat közel száz magyarországi s határon túli alkotó írásaival várja olvasóit. A magyar irodalom „kincses kalendáriuma” ismert szerzők és fiatal tehetségek verseivel, prózai műveivel jelentkezik ezúttal is. A lap főszerkesztője, dr. Ködöböcz Gábor és  főmunkatársai, Anga Mária, Bertha Zoltán, Nagy Zita, Serfőző Simon és Szakolczay Lajos szeretettel ajánlják az irodalomkedvelők figyelmébe az AGRIA tavaszi számát. A lap megvásárolható vagy egész évre megrendelhető a Bródy Sándor Könyvtárban. (3300 Eger Kossuth Lajos utca 16. Tel.: 36/516-632, 36/516-633)

További részletek: http://www.agriafolyoirat.hu/


Az alábbi kiadványok a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár kiadásában jelentek meg és megvásárolhatók a Központi Könyvtár Olvasószolgálatán (Eger, Kossuth Lajos u. 16.) vagy megrendelhetők az itt letölthető megrendelőlapon.

Részlet Dr. Cs. Varga István irodalomtörténész, egyetemi tanár a Héthavas című regényről szóló írásából:

„Gál Elemér Kolozsvárott szerzett magyar szakos diplomát; a költő Szilágyi Domokosnak és a drámaíró Kocsis Istvánnak is tanár volt Szatmárnémetiben. A Tanügyi Újság munkatársa, 1990-től a Szamoshát című szépirodalom lap főszerkesztője volt, 1994-ben települt át Egerbe.
Héthavas című őstörténeti hitregényében bizonyítja: lehet egy regény őstörténeti és hitregény is. Íróhoz méltó feladat, léthelyzetünk természetét ismeri fel a régmúltban. A műfaj eszmeiségét és szerkezetét is meghatározó célkitűzésre utal. Két párhuzamos szerelem történetével kelti fel a hihetőség művészi illúzióját, ebbe illeszti a sámánhitből a kereszténységbe való átmenet hitvilágának ábrázolását.”

Gál Elemér így ír hitregényéről:

„A regény cselekménye negyven év történetét fogja mondai keretbe, amelynek Anonymus krónikája mellett ihlető forrásanyag a Csíki Székely Krónika és a székely ősvárakról szóló mondavilág. Nem a történeti hitelesség igénye vezeti a cselekményszövést, hanem a népi emlékezetbe sűrített mitikus világ, amely élő emberekkel népesíti be az őstörténeti múltat. Ennek is lehet történelmi valóság hitele, ahogyan éltek, gondolkodtak, szerettek és gyűlöltek saját korukban a hegylakó hunutódok.”