Ehunyt Harold Pinter

78 éves korában (2008. december 24-én) elhunyt Harold Pinter Nobel-díjas brit drámaíró, rendező, filmforgatókönyv-író.
Pinter a II. világháborút követő drámaíró nemzedék egyik nemzetközileg is legismertebb képviselője volt. Az irodalmi Nobel-díjat 2005-ben ítélték oda neki.
Pinter jelentősebb művei gyakran egyetlen erőteljes vizuális képből indulnak ki, mint egy egyágyas szoba, amelynek bérlőit ismeretlen erők vagy emberek fenyegetik, és amely fenyegetés pontos okait sem a szereplők, sem a nézők nem tudják kideríteni. A szereplők tetteit a túlélésért vívott harcuk határozza meg. A nyelvet nem csak mint a gondolatok kifejezésének eszközét használják, de fegyverként is. A szavak mögött félelem rejtőzik, a csendjük a félelem, a harag és az uralom csöndje, félelem a meghittségtől.
Martin Esslin azt mondta Harold Pinter írásmódjáról, hogy „a szereplők ... a lehető legsilányabb és legalacsonyabb színvonalú angol nyelven beszélnek, amely színpadról valaha elhangzott”.
Kétszer is jelölték Oscar-díjra a legjobb forgatókönyv kategóriában: 1981-ben A francia hadnagy szeretőjéért, 1983-ban pedig a saját darabjából készült Árulásért.
Legismertebb művei A születésnap (The Birthday Party, 1958) és A gondnok (The Caretaker, 1965) részlegünkben is megtalálhatók. Drámáit az elmúlt évtizedekben folyamatosan játszották Magyarországon is. A színműíró Nagy-Britanniában közéleti szereplőként - emberi jogi aktivistaként - is ismert volt, így például 2003-ban élesen tiltakozott az Irakban indított nyugati katonai beavatkozás ellen.