Márciusi könyvajánló


 Heller Ágnes: A mai történelmi regény

A filozófus legújabb esszéjének tárgyát az utóbbi két évtizedekben újra nagy népszerűségnek örvendő történelmi regények, pontosabban a bennük tetten érhető történelemszemlélet alkotja. A szerző olvasatában a kortárs történelmi regények - amelyek első képviselőjének Umbero Eco A rózsa neve című regényét tekinti - legfontosabb sajátja a posztmodern történelemszemlélet, amelyben már nem érvényesül a nagy elbeszélés szelleme. A közérthető nyelven fogalmazó, olvasmányos, ugyanakkor igazi filozófiai mélységgel bíró elemzés első fejezetei a regény fogalmától a posztmodern történelmi regény kategóriájáig eljutva tisztázzák a gondolatmenet alapkategóriáit. A második rész a látótérbe vont regények (amelyek szerzői közül jó néhányat - pl Robert Harrist, Steven Saylort vagy Ian Pearst - a magyar olvasók is jól ismerhetnek) tematikus elemzése következik. Többek között megmagyarázza, miért bukkan fel rendre a posztmodern történelmi regényekben az erőszak és az azt kísérő bűntett és nyomozás motívuma; valamint rámutat, hogy az elbeszélések döntő hányada nem véletlenül játszódik bizonyos korokban és helyszíneken (a késő köztársaságkori Rómában, a kora újkori Európában). A bizonyos értelemben korábbi történetfilozófiai műve (A történelem elmélete) folytatásának is tekinthető kötet a laikus regényolvasók számára is izgalmas és inspiráló olvasmány lehet, amennyiben kíváncsiak a - látszólag csak a puszta szórakoztatást szolgáló - regények mélyebb esztétikai rétegére.
 
 

 Simon Singh, Edzard Ernst: Trükk vagy terápia

Az utóbbi évtizedekben a sokáig, sokak által mellőzött, sarlatánságnak minősített alternatív medicina egyre nagyobb népszerűségnek örvend, legyen szó akár a Távol-Keletről vagy egyéb egzotikus tájakról "importált" módszerekről, akár természetgyógyászatról, homeopátiáról és további, ezekhez hasonló eljárásokról. Ezek alkalmazása olyan szinten terjedt el, hogy művelőik és az e gyógymódokban bízók száma lassan vetekszik a klasszikus, természettudományos alapú orvoslás híveivel. Érdemes és szükséges is tehát erről az összetett témakörről beszélni; ezt teszik a jelen kötet szerzői is - egy természettudós és egy természetgyógyász szakorvos - akik a lehető legobjektívebben, tudományos szempontból, a bizonyított tényeket és eredményeket figyelembe véve teszik mérlegre az alternatív medicinát, kiemelten foglalkozva annak legnépszerűbb, legismertebb irányzataival. Az első részben a kérdéskör tudománytörténeti vonatkozásait taglalják, illetve általánosságban írnak a jelenségről. Ezt követően egy-egy fejezet keretei között erednek nyomába az akupunktúrával, homeopátiával, csontkovácsolással és fitoterápiával kapcsolatos tényeknek, zárásképp pedig arra adnak részletes választ, hogy "számít-e az igazság?". Az olvasmányos stílusú, kiváló ismeretterjesztő kötetet az alternatív terápiák kalauza, az ajánlott irodalom jegyzéke, valamint név- és tárgymutató zárja.
 
 
 Rodney Castleden: Felfedezések, melyek megváltoztatták a világot
A felfedezéseknek alapvetően két fajtáját különböztetjük meg: az egyik távcsővel, a másik mikroszkóppal történik. Az egyik ember távoli földrészekre igyekszik, amelyeket még soha senki nem ért el, a másik pedig olyan titkokat kutat, amelyek bár testközelben vannak, mégsem értjük őket. A sokoldalú brit szerző kötete kronologikus rendben, nagy történelmi korszakokba rendezve (az első felfedezések, a nagy földrajzi felfedezések kora, a felvilágosodás kora, a tizenkilencedik század világa, a modern világ) tekinti át a jelentősebb felfedezőket és a hozzájuk köthető felfedezéseket. A fölrajzi felfedezések közül olvashatunk Marco Polóról, Kolumbuszról és Cabotról, Peru felfedezéséről, a Horn-fok vagy a Hudson-öböl körbehajózásáról, Cook kapitány útjairól, a Tanganyika tó megtalálásáról és természetesen sarkvidékek meghódításáról is. A tudományos felfedezések sorát gyarapítja a mágnesesség felfedezése, a bolygók mozgási törvényeinek megfogalmazása, a Szaturnusz gyűrűjének felfedezése, a különböző kémiai elemek felfedezése vagy előállítása, a hieroglifák megfejtése, a gyermekágyi láz gyógyítása, a természetes kiválasztódás elméletének megalkotása, a röntgen-sugarak felfedezése, a kontinensvándorlás elméletének megfogalmazása vagy a penicillin felfedezése. A legújabb kor vívmányai között olvashatunk a DNS szerkezetének megismeréséről, az űrkutatási sikerekről, a kvazárokról, a Nap konvekciós celláiról vagy a sarki fény magas energiájáról is.
 
 

 William Faulkner: Augusztus fénye

Eredetileg 1932-ben látott napvilágot az Egyesült Államokban Faulkner regénye, amely a húszas évek derekán játszódik a prohibíciós Amerikában, egy Jefferson nevű kisvárosban. A cselekményt Lena Grove vándorlása foglalja keretbe: a teherbe ejtett parasztlány a regény elején érkezik a városba, hogy felkutassa megszökött vőlegényét, és a történet végén, immár gyermekével és új élettársával kocsizik további élete felé. A valódi főszereplőkkel - a gyilkosságba hajszolt félvér Christmasszel, a kicsapott vén pappal, Hightoverrel és a feketék párját fogó, később meggyilkolt Joanna Burdennal - azonban Jeffersonban találkozunk. Faulkner hősei nem átlagos emberek, inkább egyfajta légkört, életérzést személyesítenek meg: a bűnökkel terhelt, fajgyűlölő Dél atmoszféráját. Élettörténetük a "déli átok" megnyilvánulása, a múlt bűneinek örökségét vérükben hordozzák, hiába küzdenek ellene, végzetük előre elrendeltetett. Más kiútjuk nincs, csak az őrület, az álom, a gyilkosság és az öngyilkosság. A belső monológokkal gazdagított, gazdagon burjánzó szövésű regény színvonalas, de nehéz mű.
 
 Hiram Bingham: Kalandozások az inkák földjén

Ha elképzeljük az Andok hófödte, ködbe burkolózó, meredek csúcsait, sziklagerinceit, akkor megérzünk valamit annak a fölfedezésnek a magasztosságából, amelynek történetét a szép kiállítású kötet magába rejti. Szerzője az a puritán hittérítő felmenőktől származó Hiram Bingham, aki a 20. század elején maga mögött hagyva biztonságos életét, nekivágott Dél-Amerikának. Mint a Yale Egyetem tanára, 1911-ben expedíciót szervezett az inkák földjének tanulmányozására, nem mellesleg azzal a céllal, hogy meghódítsa az akkoriban a kontinensrész legmagasabb pontjának hitt, dél-perui Coropuna hegy csúcsát. Valójában már útjának kezdetén felfedezte a kötet utolsó fejezetében csúcspontként leírt elveszett inka várost, Machu Picchut, azonban még évek kellettek ahhoz, hogy felismerje, mire is bukkant rá. Az Urubamba folyó gránit sziklákba vésett, meredek kanyonjában kutatva egy pásztor említést tett neki arról, hogy a hegytetőn romok vannak, ahol alkalom adtán menedékre lelhetnek a zord időjárás elől. Így vált világhírűvé Bingham professzor, mint a rejtélyes inka nép legszebb szentélyének a felfedezője. Utazásait, kalandjait a National Geographic Society hathatós támogatásával 1922-ben megírt, izgalmas könyvében örökítette meg. A magyar olvasókat az előszóban Anthony Brandt amerikai író vezeti be a régészet hőskorába, amikor a nagyközönséget elsősorban a közel-keleti leletek tartották lázban (Trója, Királyok völgye, Knósszosz, Mezopotámia). A nagy felfedezéseket inspiráló vállalkozó szellemnek, kalandvágynak ezt a megismételhetetlen korát hitelesen idézik meg a kötet fekete-fehér fotói. A kortörténeti érdekességként is olvasható művet a szövegben előforduló spanyol szavak és kifejezések jegyzéke, valamint az angol mértékek átszámítási kulcsa egészíti ki mellékletként.
 
 Puster János: A gyakorlati marketing alapjai

A marketinges szakmát felsőfokon tanulók, illetve meglevő szakmai tudásukat gyarapítani szándékozó szakemberek - elsősorban mikrovállalkozók - forgathatják haszonnal Puster János kötetét, amelyben a szerző példaértékű esettanulmányok tükrében adja át a témához kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretanyagot. Elsőként az ún. marketingmixelemek McCarthy-féle négyes felosztását (4P - product, price, promotion, place) magyarázza, kiegészítve még három további "P"-vel. Ezt követően olyan kérdésköröket tárgyal, mint az MKV (vagyik mikro- és kisvállalkozás) -marketing, a fraktálmodellezés, az MKV-menedzsment, -sikertényezők és -jövőkép, valamint az adó- és járulékfizetési morál. A kötet második felében kapott helyet az esetleírásokat tartalmazó példatár, amelyben tematikai bontásban (vállalkozás elindítása, cégdokumentumok kezelése, kontroll stb.) olvashatóak a számos szakmai tanulságot tartalmazó történetek. A mű végén irodalom-, ábra és táblázatjegyzéket, valamint mutatót találunk.
 
 
 
 Bródy Sándor: Színészvér

Bródy Sándor meglehetősen ritkán megjelenő kisregénye, a Színészvér eredetileg 1893-ban látott napvilágot (Budapest, Magyar Nyomda, 1893). Utolsó kiadása óta (Budapest, Unikornis, 1997.) azonban nem nagyon találkozhatott vele az olvasóközönség. Bródy hősei még ismerik a nagy illúziókat, a soreli nagyságvágyat, de ennek már tere nincs; a pénz, a pozíció átvette a hatalmat, s ennek értéktörvényeit már nem eszmékkel mérlegelik -csakúgy, mint jelen kötetben. A történet főhőse egy fiatal vidéki költő: Ecsedi István, a pénztelen fiatalember, aki világéletében szeretett volna Budapesten élni: pontosabban "együtt élni az élvező fővárossal". Így úgy dönt, ott hagyja múltját, s a fővárosba költözik. Hamar rádöbben azonban, ott sem egyszerű az élet. A színházak, a bálok, a nők, elegáns férfiak, a mulatók világa - ezekből ő mind ki van zárva. S miközben egy hét nélkülözés után Pestet járva látja a boldog, egymást szerető embereket, ő maga érzi elhagyatottságát, látja saját nyomorát, a süllyedést, a halált. Nem a kéjek városát látja most, hanem "a küszködés, a nyomor Babilonját". Siratja elmúlt életét, a kisvárost és kényelmes lakását, amit otthagyott a főváros csillogása miatt. Aztán végső elkeseredésében betér egy újság szerkesztőségébe, mert "hírlapíró akar lenni", ám a felvételi elbeszélgetés egy kész "vésztörvényszéki tárgyalásnak" is beillik. Újságíró ugyan nem lesz rögtön, de felajánlanak neki egy címszalagírói munkát, s rögtön első munkanapján elhagyott, nagy szerelme édesapjának, Boér Ádámnak a nevén állapodik meg a szeme...
 
 

  Hegymászás nyáron

A svájci szerzőtriász kiváló tan- és oktató segédeszközt állítottak össze azok számára, akik a hegyi sportokban szeretnének jártasságot szerezni, vagy tovább képezni magukat. A nagy alapossággal, gondos illusztrációs anyaggal szerkesztett kötet a témában megjelent Hegymászás című könyv óta tátongó űrt igyekszik pótolni a hazai hegymászó sport elszánt csapata körében. Kurt Winkler, Hans-Peter Brehm és Jürg Haltmeier a hegymászás oktatása terén nagy gyakorlattal rendelkező szerzők, elsősorban arra törekedtek, hogy kézikönyvükkel megfeleljenek a kor igényeinek és a "boulderezéstől" kezdve a "Via Ferrata utakon" keresztül a magashegyi mászásig minden olyan témát kimerítően tárgyaljanak, amelyre egy mai kezdő vagy gyakorlott alpinistának szüksége lehet. Világos ábrák sorozatával számos modern eszköz és technika használatát ismertetik, rengeteg hasznos tanács kíséretében. A függelékkel, név- és tárgymutatóval kiegészített kötet tanulmányozása minden mászás és magashegyi túrázás iránt érdeklődőnek jó szívvel ajánljuk.

 
 

 A magyar beszéd

A nyelvtudomány különbséget tesz nyelv és beszéd közt. Míg az előbbi egy jelrendszer és ilyenformán fizikailag nem megragadható, addig az utóbbi a nyelv hangzó, tehát fizikailag mérhető, sőt ma már részben reprodukálható megjelenési formája. Ez utóbbival foglalkozik a vaskos kötet, mely egyfelől a jelenkori magyar beszéd jellegzetességeit tárja fel a 21. század technikai eredményeinek tükrében, másfelől a beszédtechnológia alkalmazási lehetőségeit, új területeit ismerteti. A tankönyvszerűen felépülő munka első fejezetei a beszéd fiziológiai, fizikai alapjait, a beszéd és írás kapcsolatát, valamint szegmentális (zöngés és zöngétlen, zár és réshangok stb.), illetve szupraszegmentális (beszéddallam, hangsúly, tempó) szerkezetét mutatja be. A következő rész foglalkozik a beszédtechnológiai lehetőségekkel, szót ejtve a különféle adatbázisokról, a gépi beszéd észleléséről, felismeréséről és előállításáról, továbbá a beszédinformációs rendszerekről, a napi távközlési, közlekedési, egészségügyi technológiai alkalmazásról (telefon, utastájékoztató, beszélő automaták), végül az interfészekről, szabványokról, internetes honlapokról, számítógépes programokról. A jövőbe való kitekintéssel záródó mű a hangkapcsolatokat bemutató táblázatokkal és tárgymutatóval zárul.

Kategória: 
Könyvtári ajánló - Bródy: 
Hírek: